Lemez

Paul Weller: On Sunset

Zene

A sokak által csak modfatherként emlegetett Weller körülbelül annyira ismert Amerikában, mint Magyarországon. Vagyis nem tartozik a hírességek közé, pedig a Brit-szigeteken valóságos intézménynek számít. Éppen ezért meglepő, hogy az idén 62 éves, amúgy rendkívül fiatalos megjelenésű énekes-dalszerző egy kicsit az USA-hoz fordult ihletért a legújabb szólólemezén, amely már a 15. a sorban. Weller a közelmúltban meglátogatta Los Angelesben élő legidősebb fiát, ennek hatására lett az új album címe a Sunset Boulevard-ra utaló On Sunset. A korábbi lemezein jóval lendületesebb modpapa már a tavalyelőtti True Meaningsre is igencsak belassult dalokat szállított, és ugyanez a helyzet a most is. Egy kicsit mintha elhagyta volna a dalszerzői ihlet, de szerencsére ezt kompenzálja a nagyszerű hangszereléssel. Ettől függetlenül a hét és fél perces nyitódal, a Mirror Ball túlságosan hosszú, és a különböző részei nem állnak össze koherens egésszé. Szép lassan csordogálnak az inkább lassú, mint középtempós dalok: a Baptiste a hitről, az Old Father Tyme az idő múlásáról, a Village pedig Weller saját elégedettségéről szól. És aztán mielőtt elmerülnénk a középszerűségben, a száraz hangú dalnok az ötödik track környékén megrázza magát. A More hiába jó hosszú, de mégsem unalmas; a címadó dalban keveredik a My Sweet Lord akusztikus riffje a 70-es évekbeli krimisound­trackek hangulatával; a hegedűszólót is villantó Equanimity színtiszta Maxwell’s Silver Hammer; a Walkin’ Paul McCartney szólócuccaihoz nyúl ihletért; az enyhén polizitáló és zseniálisan hangszerelt záródal, a Rockets pedig az emelt fővel való búcsúzás klasszikus esete. Weller ismét egy jól sikerült albumot tett le az asztalra, és elérte vele azt, ami korábban csak a Lennon–McCartney-párosnak sikerült: öt különböző évtizedben is első helyezést ért el a brit albumlistán.

Polydor/Universal, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.