Lemez

Rühös Foxi: Wellness Oratorium

Zene

Alighanem ez a zenetörténelem első olyan albuma, amelynek a Vaterán volt a premierje. Nem vicc: tényleg feladtak egy apróhirdetést „ingyen elvihető” kategóriában, benne a számok linkjeivel. Ez nagyjából jelzi a produkció komolyságát, de a Rühös Foxira általában is igaz, hogy minden téren szétfeszíti a hagyományos zenekari kereteket. A Baksa-Soós Attila, Horváth Kristóf (Esti Kornél), Köles Vazul (VHK) és Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven) alkotta csapat magasról tesz minden elvárásra. Van bennük egy jó adag polgárpukkasztás is – lásd a névválasztást, vagy a néhol bántóan trágár, máshol dadaista egyszerűségű szövegeket –, de a fő céljuk valószínűleg nem több annál, hogy jól szórakozzanak.

Ebben a kontextusban célszerű vizsgálni a most megjelent albumot is: a dalok a popzene mátrixában nehezen értelmezhetők, a HS7 rajongóinak nagy részét minden bizonnyal ki lehetne kergetni a világból velük. A Sajnos nem az egyetlen szám, amely úgy-ahogy hasonlít Szűcs korábbi zenekarának stílusára, a többit hallgatva egészen szürreális, hogy ugyanaz a csávó énekel, aki amúgy tonnányi rádióbarát slágert jegyez. A kulcs az, hogy poénként fogjuk fel. A Vazul által előadott Hétig például olyan bámulatosan hamis (nyilván szándékosan), hogy nem lehet nem röhögni rajta, főleg a lírai gitárkísérettel együtt.

Mindemellett a dolog a performance-ba hajló koncerteken üt igazán, ez tipikusan nem az a zene, amit otthon magamtól beraknék a lejátszóba. A lenti értékelés is ennek szól, de aki teheti, nézze meg őket inkább élőben, garantáltan intenzív élmény.

Szerzői kiadás, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.