Leslie Mandokit nem érdekli a pénz, mondta az állami milliárdos támogatásról

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 20.

Zene

Nem ért hozzá.

"Egyébként engem, mint művészt az üzleti része a projektjeinknek sosem érdekelt" – jelentette ki a Leslie Mándoki az új Indexnek adott interjúban. A Németországban élő, Orbán Viktorral kiváló kapcsolatot ápoló zenész 2013 óta legalább 2 milliárd forint állami támogatást kapott.

Ám arra a kérdésre, hogy mégis mire ment el ez a pénz, Mándoki érdemi választ nem adott,  helyette, azt mondta, hogy „nem értek a pénzhez, nem is foglalkozom a dolgok menedzsment vagy üzleti részével. Megpróbálom azt adni a közönségnek, amit szeret, és amit én is szeretek. Ami összeköt, az a releváns, ami értékes és maradandó."

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.