Lemez

Gép, test, lélek

Gábor Lázár: Source

  • - minek -
  • 2020. szeptember 20.

Zene

Az izgalmas hangzásokban és kétségbevonhatatlan tehetségekben egyaránt bővelkedő magyar elektronikus zenei színtérről többen is eljutottak a műfaj legfelsőbb szintjeire, közéjük tartozik Lázár Gábor is, akit egyebek közt a pécsi egyetemen folytatott elektronikus zenei, illetve médiaművészeti tanulmányai inspiráltak.

Lázár megjelenései rendre a friss hangzású kiadványaikról elhíresült kultlabelekhez köthetők, ráadásul saját bevallása szerint leginkább felkérésre alkotta meg albumait, amikor rendre fontosabb volt a „hogyan”, mint a „mit”. Az biztos, hogy gondosan kialakított egyedi hangzása, zenéinek harsogó frissessége felkeltették a műfaj nagyjainak figyelmét is. Első kazettáját 2013-ban az excentrikus brit zenekészítővel, Russell Haswell-lel vette fel, 2014-es bemutatkozó albuma Lorenzo Senni milánói Presto!? kiadójánál jött ki, de a nemzetközi figyelmet a 2015-ös Mark Fell-lel közös albuma hozta el, a The Neurobiology of the Moral Decision Making még a Rolling Stone év végi listájára is felkerült. Noha a technóban gyökerező darabjaiban akkor is munkált valamiféle vibráló játékosság, amikor még tisztes távolságot tartott a túl direkt klubzenéktől, és először talán a 2018-as Unfold című albumán került közelebb a szigorúan vett elektronikus tánczenéhez, legalábbis annyira, hogy itt már jól érzékelhető, sőt táncolható pulzálásból építette fel futurisztikus hangképeit. A Source-ot egy újabb kiadólegenda, a Mike Paradinas (alias µ-Ziq) által alapított és igazgatott Planet Mu hozta ki, s az idei album gyűjteményes gazdagságban mutatja meg, mi mozgatja Lázárt alkotás közben. Jól megfigyelhető a zenekészítői filozófia rangjára emelt puritanizmus: voltaképpen kevés, de jól megválasztott hangból szereti összerakni szerzeményeit, amelyek ezzel együtt remekül szerkesztett, agyas konstrukciók, s hallgatás közben szinte rétegenként bomlik ki a tartalmuk. Ha analitikusan vizsgáljuk e számokat, előugranak a nyilvánvaló hatások: akad itt az Orbital fénykorát idéző, egyszerre emocionális és melodikus darab (Excite), gyomorba markoló basszusra épülő dubstep (Effort) vagy éppen a szokottnál fémesebb-roncsoltabb, poliritmikus broken beat (Route). Ezzel együtt a nyolc szerzemény szerves egységben működik, ráadásul hallgatásuk alatt sorra-rendben fel is tárják működésük titkait, az albumot záró, szelíd ambient Returnnel bezárólag. Nincs az a horzsoló szintihang vagy ipari kattogás, amely mögül ne bukkanna elő a nyers, testeket mozgató energia és persze a hangok poézise.

Planet Mu, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.