Lázár megjelenései rendre a friss hangzású kiadványaikról elhíresült kultlabelekhez köthetők, ráadásul saját bevallása szerint leginkább felkérésre alkotta meg albumait, amikor rendre fontosabb volt a „hogyan”, mint a „mit”. Az biztos, hogy gondosan kialakított egyedi hangzása, zenéinek harsogó frissessége felkeltették a műfaj nagyjainak figyelmét is. Első kazettáját 2013-ban az excentrikus brit zenekészítővel, Russell Haswell-lel vette fel, 2014-es bemutatkozó albuma Lorenzo Senni milánói Presto!? kiadójánál jött ki, de a nemzetközi figyelmet a 2015-ös Mark Fell-lel közös albuma hozta el, a The Neurobiology of the Moral Decision Making még a Rolling Stone év végi listájára is felkerült. Noha a technóban gyökerező darabjaiban akkor is munkált valamiféle vibráló játékosság, amikor még tisztes távolságot tartott a túl direkt klubzenéktől, és először talán a 2018-as Unfold című albumán került közelebb a szigorúan vett elektronikus tánczenéhez, legalábbis annyira, hogy itt már jól érzékelhető, sőt táncolható pulzálásból építette fel futurisztikus hangképeit. A Source-ot egy újabb kiadólegenda, a Mike Paradinas (alias µ-Ziq) által alapított és igazgatott Planet Mu hozta ki, s az idei album gyűjteményes gazdagságban mutatja meg, mi mozgatja Lázárt alkotás közben. Jól megfigyelhető a zenekészítői filozófia rangjára emelt puritanizmus: voltaképpen kevés, de jól megválasztott hangból szereti összerakni szerzeményeit, amelyek ezzel együtt remekül szerkesztett, agyas konstrukciók, s hallgatás közben szinte rétegenként bomlik ki a tartalmuk. Ha analitikusan vizsgáljuk e számokat, előugranak a nyilvánvaló hatások: akad itt az Orbital fénykorát idéző, egyszerre emocionális és melodikus darab (Excite), gyomorba markoló basszusra épülő dubstep (Effort) vagy éppen a szokottnál fémesebb-roncsoltabb, poliritmikus broken beat (Route). Ezzel együtt a nyolc szerzemény szerves egységben működik, ráadásul hallgatásuk alatt sorra-rendben fel is tárják működésük titkait, az albumot záró, szelíd ambient Returnnel bezárólag. Nincs az a horzsoló szintihang vagy ipari kattogás, amely mögül ne bukkanna elő a nyers, testeket mozgató energia és persze a hangok poézise.
Planet Mu, 2020
