Lemez

Gép, test, lélek

Gábor Lázár: Source

  • - minek -
  • 2020. szeptember 20.

Zene

Az izgalmas hangzásokban és kétségbevonhatatlan tehetségekben egyaránt bővelkedő magyar elektronikus zenei színtérről többen is eljutottak a műfaj legfelsőbb szintjeire, közéjük tartozik Lázár Gábor is, akit egyebek közt a pécsi egyetemen folytatott elektronikus zenei, illetve médiaművészeti tanulmányai inspiráltak.

Lázár megjelenései rendre a friss hangzású kiadványaikról elhíresült kultlabelekhez köthetők, ráadásul saját bevallása szerint leginkább felkérésre alkotta meg albumait, amikor rendre fontosabb volt a „hogyan”, mint a „mit”. Az biztos, hogy gondosan kialakított egyedi hangzása, zenéinek harsogó frissessége felkeltették a műfaj nagyjainak figyelmét is. Első kazettáját 2013-ban az excentrikus brit zenekészítővel, Russell Haswell-lel vette fel, 2014-es bemutatkozó albuma Lorenzo Senni milánói Presto!? kiadójánál jött ki, de a nemzetközi figyelmet a 2015-ös Mark Fell-lel közös albuma hozta el, a The Neurobiology of the Moral Decision Making még a Rolling Stone év végi listájára is felkerült. Noha a technóban gyökerező darabjaiban akkor is munkált valamiféle vibráló játékosság, amikor még tisztes távolságot tartott a túl direkt klubzenéktől, és először talán a 2018-as Unfold című albumán került közelebb a szigorúan vett elektronikus tánczenéhez, legalábbis annyira, hogy itt már jól érzékelhető, sőt táncolható pulzálásból építette fel futurisztikus hangképeit. A Source-ot egy újabb kiadólegenda, a Mike Paradinas (alias µ-Ziq) által alapított és igazgatott Planet Mu hozta ki, s az idei album gyűjteményes gazdagságban mutatja meg, mi mozgatja Lázárt alkotás közben. Jól megfigyelhető a zenekészítői filozófia rangjára emelt puritanizmus: voltaképpen kevés, de jól megválasztott hangból szereti összerakni szerzeményeit, amelyek ezzel együtt remekül szerkesztett, agyas konstrukciók, s hallgatás közben szinte rétegenként bomlik ki a tartalmuk. Ha analitikusan vizsgáljuk e számokat, előugranak a nyilvánvaló hatások: akad itt az Orbital fénykorát idéző, egyszerre emocionális és melodikus darab (Excite), gyomorba markoló basszusra épülő dubstep (Effort) vagy éppen a szokottnál fémesebb-roncsoltabb, poliritmikus broken beat (Route). Ezzel együtt a nyolc szerzemény szerves egységben működik, ráadásul hallgatásuk alatt sorra-rendben fel is tárják működésük titkait, az albumot záró, szelíd ambient Returnnel bezárólag. Nincs az a horzsoló szintihang vagy ipari kattogás, amely mögül ne bukkanna elő a nyers, testeket mozgató energia és persze a hangok poézise.

Planet Mu, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.