Lemez

Mahler: I. szimfónia

Zene

Habár Gustav Mahlerről igazán nem állítható, hogy fogadott magyarrá vált volna budapesti működésének pár kurta esztendeje alatt, I. szimfóniáját így is mindörökre hazánkhoz kapcsolta az egyetemes zenetörténet. Az ősváltozat pesti Vigadóban megtartott 1889-es ősbemutatója – eufemisztikusan fogalmazva – nem aratott osztatlan sikert a közönség és a kritika körében, s noha a többalakú mű alkalmasint ma sem tartozik a legnépszerűbb Mahler-alkotások sorába, azért az nyilvánvaló, hogy a magyar zenei életnek van dolga a Titán melléknevű kompozícióval. Ezt mutatja az is, hogy két évvel Fischer Iván és a Fesztiválzenekar lemeze után most kezünkbe vehetjük Kocsis Zoltán és a Nem­zeti Filharmonikus Zenekar felvételét is – 2004-ből. E két felvétel – a pikantériát sem teljesen nélkülöző – összevetése izgalmas különbségeket mutat, még azon is túl, hogy a BFZ lemezén a szimfónia négytételes, míg az NFZ lemezén az úgynevezett Blumine tétellel kiegészített, öttételes változat hangzik fel. Fischer bőkezűbb időgazdálkodású, az egyes részletek felett olykor szinte már kéjes gyönyörrel elidőző interpretációjával szemben Kocsis zenekara mindvégig feszes tempóban halad, miközben így is jut elegendő ideje a tételkarakterek érzékletes megformálására, s arra a fokozásra, amely mintegy végigvonul ezen az előadáson. (Kocsis felvétele még a Bluminével együtt is egy perccel rövidebb, mint a jószerint minden más Titán-felvételnél hosszabb BFZ-lemez.) Emlékezetesen szép a gyász­induló mesterien épített kánonja, s az – itt ötödik – Stürmisch bewegt tétel végének valósággal elsöprő erejű, diadalmas ­rezes és ütős hang­orgiája. Jó kis nagyzenekar volt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar már tíz évvel ezelőtt is – ezt fényesen bizonyítja ez az erős atmoszférájú, élő koncertfelvétel. Az meg már az utókor extra szerencséje, hogy tudhatjuk: azóta csak még jobb lett.

BMC CD, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.