Lemez

Mahler: I. szimfónia

Zene

Habár Gustav Mahlerről igazán nem állítható, hogy fogadott magyarrá vált volna budapesti működésének pár kurta esztendeje alatt, I. szimfóniáját így is mindörökre hazánkhoz kapcsolta az egyetemes zenetörténet. Az ősváltozat pesti Vigadóban megtartott 1889-es ősbemutatója – eufemisztikusan fogalmazva – nem aratott osztatlan sikert a közönség és a kritika körében, s noha a többalakú mű alkalmasint ma sem tartozik a legnépszerűbb Mahler-alkotások sorába, azért az nyilvánvaló, hogy a magyar zenei életnek van dolga a Titán melléknevű kompozícióval. Ezt mutatja az is, hogy két évvel Fischer Iván és a Fesztiválzenekar lemeze után most kezünkbe vehetjük Kocsis Zoltán és a Nem­zeti Filharmonikus Zenekar felvételét is – 2004-ből. E két felvétel – a pikantériát sem teljesen nélkülöző – összevetése izgalmas különbségeket mutat, még azon is túl, hogy a BFZ lemezén a szimfónia négytételes, míg az NFZ lemezén az úgynevezett Blumine tétellel kiegészített, öttételes változat hangzik fel. Fischer bőkezűbb időgazdálkodású, az egyes részletek felett olykor szinte már kéjes gyönyörrel elidőző interpretációjával szemben Kocsis zenekara mindvégig feszes tempóban halad, miközben így is jut elegendő ideje a tételkarakterek érzékletes megformálására, s arra a fokozásra, amely mintegy végigvonul ezen az előadáson. (Kocsis felvétele még a Bluminével együtt is egy perccel rövidebb, mint a jószerint minden más Titán-felvételnél hosszabb BFZ-lemez.) Emlékezetesen szép a gyász­induló mesterien épített kánonja, s az – itt ötödik – Stürmisch bewegt tétel végének valósággal elsöprő erejű, diadalmas ­rezes és ütős hang­orgiája. Jó kis nagyzenekar volt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar már tíz évvel ezelőtt is – ezt fényesen bizonyítja ez az erős atmoszférájú, élő koncertfelvétel. Az meg már az utókor extra szerencséje, hogy tudhatjuk: azóta csak még jobb lett.

BMC CD, 2014

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.