mi a kotta?

Mákszemnyi sem

  • mi a kotta
  • 2018. november 18.

Zene

„Liszt teljes két hétig időzött nálunk Lipcsében és óriási felfordulást okozott, a szónak mind üdvös, mind káros értelmében. Alapjában véve őt igen jó és szívélyes embernek tartottam, remek művésznek. Kétségtelen, hogy valamennyi ma élő zongoraművész között ő az első, de Thalberg nyugalmának és önfegyelmének is vannak előnyei… Liszt ujjai páratlanul hajlékonyak és egymástól függetlenül a legváltozatosabb külön árnyalatokra képesek; muzikalitásával messze felülmúlja minden vetélytársát… Sajnos, Liszt itteni viselkedése nem tetszett a mi közönségünknek, és a feszült helyzet mindkét fél hibájából csak még jobban kiéleződött. Ördög vigye a nyárspolgárokat, akik a magas belépti díjak miatt zúgolódva, mérgüket ilyen derék legényen tombolták ki, nehogy ő itt közöttünk túlságosan jól érezze magát! No de másrészt: az ő visszavágó újságcikkei! – Valósággal záporoztak ezekre a nyilatkozatok és ellen­nyilatkozatok, kritikák és vádaskodások, holott mindezekből egy mákszemnyi sem tartozott a muzsikára.”

Liszt Ferenc 1840-es lipcsei időzésének, vagyis ott esedékes turnéfellépéseinek viharos kísérőjelenségeiről Mendelssohn számolt be ekképp az édesanyjának írott levelében, s ezzel már meg is említettük az elkövetkező napok koncertjeinek két főszereplőjét. Szombaton ugyanis Liszt-napot ünnepel az alapítójára méltán büszke (Régi) Zeneakadémia, s a már előző este meginduló koncertsorozatot a nagy tehetségű  Borbély László valósággal virtuózt próbáló zongoraprogramja fogja beszegni (Régi Zeneakadémia, október 20., hét óra). Ami pedig Mendelssohnt illeti, nos, tőle az egyik főműve, az  Éliás oratórium szólal majd meg  Vashegyi György és együttesei előadásában, többek közt  Pasztircsák Polina énekesi közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, október 26., fél nyolc). S mivel a cím a máskor inkább Illés néven emlegetett ószövetségi prófétát takarja, az „elragadtatás” már eleve biztosítottnak tekinthető.

Vonatkozó bibliai szöveghely nélkül, ám az elragadtatás hasonló garanciájával csábít Philippe Herreweghe szombati Mozart-koncertje is, ahol is két együttese, a Collegium Vocale Gent és az Orchestre des Champs-Élysées – a Jupiter-szimfónia nyomában – a Requiem előadásával készül az említett attrakcióra (Zeneakadémia, október 20., fél nyolc). És a Liszt Ferenc téren mindemellett még egy nagy dobásra készülnek ezen az estén, hiszen a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében két kamaraopera bemutatója vár reánk. A Trouble in Tahiti Leonard Bernsteintől és a Római láz Fekete Gyulától: a két egyfelvonásos előadásában többek közt Szabóki TündeMeláth Andrea és Bakonyi Marcell föllépését jelezve – szerencsénkre vasárnap is (Solti Terem, október 20. és 21., hét óra).

És végezetül jöjjön még egy páros csoda: a Duo Koroliov! Jövő csütörtökön újra Pesten ül majd zongorához Jevgenyij Koroljov, valamint felesége, Ljupka Hadzigeorgieva, hogy összecsiszolt párosuk előbb Bachot, Schubertet, majd merész váltással Stravinsky Tavaszi áldozatát játssza el nekünk (Zeneakadémia, október 25., fél nyolc).

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.