mi a kotta?

Mákszemnyi sem

  • mi a kotta
  • 2018. november 18.

Zene

„Liszt teljes két hétig időzött nálunk Lipcsében és óriási felfordulást okozott, a szónak mind üdvös, mind káros értelmében. Alapjában véve őt igen jó és szívélyes embernek tartottam, remek művésznek. Kétségtelen, hogy valamennyi ma élő zongoraművész között ő az első, de Thalberg nyugalmának és önfegyelmének is vannak előnyei… Liszt ujjai páratlanul hajlékonyak és egymástól függetlenül a legváltozatosabb külön árnyalatokra képesek; muzikalitásával messze felülmúlja minden vetélytársát… Sajnos, Liszt itteni viselkedése nem tetszett a mi közönségünknek, és a feszült helyzet mindkét fél hibájából csak még jobban kiéleződött. Ördög vigye a nyárspolgárokat, akik a magas belépti díjak miatt zúgolódva, mérgüket ilyen derék legényen tombolták ki, nehogy ő itt közöttünk túlságosan jól érezze magát! No de másrészt: az ő visszavágó újságcikkei! – Valósággal záporoztak ezekre a nyilatkozatok és ellen­nyilatkozatok, kritikák és vádaskodások, holott mindezekből egy mákszemnyi sem tartozott a muzsikára.”

Liszt Ferenc 1840-es lipcsei időzésének, vagyis ott esedékes turnéfellépéseinek viharos kísérőjelenségeiről Mendelssohn számolt be ekképp az édesanyjának írott levelében, s ezzel már meg is említettük az elkövetkező napok koncertjeinek két főszereplőjét. Szombaton ugyanis Liszt-napot ünnepel az alapítójára méltán büszke (Régi) Zeneakadémia, s a már előző este meginduló koncertsorozatot a nagy tehetségű  Borbély László valósággal virtuózt próbáló zongoraprogramja fogja beszegni (Régi Zeneakadémia, október 20., hét óra). Ami pedig Mendelssohnt illeti, nos, tőle az egyik főműve, az  Éliás oratórium szólal majd meg  Vashegyi György és együttesei előadásában, többek közt  Pasztircsák Polina énekesi közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, október 26., fél nyolc). S mivel a cím a máskor inkább Illés néven emlegetett ószövetségi prófétát takarja, az „elragadtatás” már eleve biztosítottnak tekinthető.

Vonatkozó bibliai szöveghely nélkül, ám az elragadtatás hasonló garanciájával csábít Philippe Herreweghe szombati Mozart-koncertje is, ahol is két együttese, a Collegium Vocale Gent és az Orchestre des Champs-Élysées – a Jupiter-szimfónia nyomában – a Requiem előadásával készül az említett attrakcióra (Zeneakadémia, október 20., fél nyolc). És a Liszt Ferenc téren mindemellett még egy nagy dobásra készülnek ezen az estén, hiszen a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében két kamaraopera bemutatója vár reánk. A Trouble in Tahiti Leonard Bernsteintől és a Római láz Fekete Gyulától: a két egyfelvonásos előadásában többek közt Szabóki TündeMeláth Andrea és Bakonyi Marcell föllépését jelezve – szerencsénkre vasárnap is (Solti Terem, október 20. és 21., hét óra).

És végezetül jöjjön még egy páros csoda: a Duo Koroliov! Jövő csütörtökön újra Pesten ül majd zongorához Jevgenyij Koroljov, valamint felesége, Ljupka Hadzigeorgieva, hogy összecsiszolt párosuk előbb Bachot, Schubertet, majd merész váltással Stravinsky Tavaszi áldozatát játssza el nekünk (Zeneakadémia, október 25., fél nyolc).

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.