Volt egyszer két ember: egy gazdag és egy szegény. Mindkettőt zeneszerzőnek teremtette az isten, de ők nem vetélkedtek – inkább barátok lettek. Pedig nagyon különböztek egymástól: csak az kapcsolta össze őket, hogy mindketten az újat keresték. Máskülönben azonban tűz és víz volt ez a két párizsi bohém. A gazdag (akinek nem a pénztárcája, hanem a zenéje volt krőzusi) olyan műveket írt, amelyek dúskáltak a választékos színekben, soha nem hallott harmóniákban, különleges dallamokban. A szegény életvitelében is a templom egere volt, de a zenéje még inkább: ezek az elvont darabok olyan aszketikus stílusban íródtak, mintha egy remete meditációjához készültek volna. Alig pár hang, pár akkord, pár ritmusképlet. Extravagáns címeket bezzeg mindkét különc tudott adni!
Warner Classics, 2018
