David Eugene Edwards eddig kétszer járt hazánkban: először 2000-ben a 16 Horsepower Secret South című albumát turnéztatva, majd 2005-ben - ugyancsak a Szigeten - a Woven Hand nevű újabb zenekarának Consider The Birds című albumával. Emlékezetes koncert volt mindkettő, de a tavalyira nem tudok úgy gondolni, hogy ne kelljen elkámpicsorodnom: néhány hónappal korábban bejelentődött, hogy a 16 Horsepowernek annyi, David társai tizenöt együtt töltött év és négy rendkívüli stúdióalbum után nem osztoznak tovább az ő elragadtatottan istenes alkotó- és világképében. Így maradt, így folytatódott a Woven Hand-sztori, mely négy évvel ezelőtt David "szabadidős", szóló vállalkozásaként indult. S melyen persze ugyancsak átsütött, hogy az utóbbi tíz-tizenöt év egyik kivételesen mélyen ihletett, súlyosan és ragyogóan karizmatikus előadójába kell újra és újra beleborzonganunk, de azért hozzáteszem, számomra az első három Woven Hand-lemez (a Woven Hand, a Blush Music és a Consider The Birds) akkor volt igazán igazi, amikor a 16 Horsepowerre emlékeztetett. Az idei Mosaic album azonban tudott valami mást és újat: az nemcsak a Lóerő countrys fílingjétől szakadt el, de a rockzene hagyományaitól is elrugaszkodott, fel a sűrűjébe, mintha valami látomásos, templomi muzsikát hallanánk.
Nagy kérdés volt, hogy mit lehet ezzel kezdeni koncerten. És hogy a várakozás még égetőbb legyen, híre jött: ebbe a turnéba - a gitáros Peter van Laerhoven és a dobos Ordy Garrison mellé - Pascal Humbert, a 16 Horsepower basszusgitárosa is beszállt.
És zúztak, zúztak, istenesen. Azokat a számokat, melyeknek a többségét David egyedül vette lemezre, most egy "irgalmatlan" rockzenekarra hangszerelve játszották el, ám úgy, hogy közben jottányit sem veszítettek az "emelkedettségükből". 2002-ben a 16 Horsepower a szordínós-akusztikus Folklore című albumot utaztatva művelt valami hasonlót, így most, Pascallal kiegészülve, mondhatni, a Woven Hand mellé kaptunk még egy fél Lóerőt is.
Maradjunk képben: lórúgásnyi "gyomrossal" végeztük, s a szokásos ámulattal: miközben napjaink rockzenéje egyre kevésbé bajlódik a mélységekkel, David Eugene Edwards Woven Handje rendületlen katarzist kínál. A ráadásban 16 Horsepower-számokkal.
A38 Hajó, július 11.
