mi a kotta?

Elza és Ida

  • mi a kotta
  • 2013. június 23.

Zene

Ihlető múzsák, másoktól elszeretett feleségek és női megrendelők - az elkövetkező napok koncertprogramjában több mű is olyan asszonyokat idézhet majd elénk, akik így vagy úgy, de jelentős szerepet játszottak egy-egy zeneszerző életében, s korántsem mellesleg konkrét zeneszámok megszületésében is részük, olykor éppenséggel tevőleges részük volt. Így mindjárt pénteken a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyét (Olasz Kultúrintézet, május 24., hét óra) olyan, közkedvelt koncertdarab nyitja majd Héja Domonkos vezénylete alatt, amely sokat köszönhet egy hölgynek, akit Galafrés Elzaként ismerünk.

A berlini születésű színésznő volt ugyanis Dohnányi Ernő második felesége, s övé az érdem, amiért cselekményes tánctörténetével az oly könnyeden stílbravúros Szimfonikus percek összeállítására sarkallta férjét. E férj egyébiránt már neki is a második élettársa volt, miután első férjét, a világhírű hegedűst, Bronislaw Hubermant botrányos körülmények között hagyta el Dohnányi kedvéért, akivel addig is együtt éltek, amíg az elhagyott házastársak nagy nehezen csak beleegyeztek a válásba.

A komponista, aki művésztársától elszereti feleségét: ez a sablon a legtöbbünknek alighanem az évfordulós titán, Richard Wagner esetét juttathatja az eszünkbe Hans von Bülow feleségével (s persze Liszt Ferenc lányával), Cosimával. Az ő szerelmüket-házasságukat majd hétfőn idézi meg a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertje (operaház, május 27., fél nyolc), amelynek a kiváló osztrák karmester, Peter Schneider által dirigálandó programján felhangzik majd a nevezetes Siegfried-idill. A mű, amelyet Wagner szerenád gyanánt ajándékozott második feleségének 1870 karácsonyának reggelén, Cosima születésnapján svájci villájuk lépcsőházában, az asszony küszöbe előtt férji-szerzői vezénylettel szólaltatva meg az idillt.

A hét harmadik asszonya táncolt - és rendelt: zeneműveket, amelyek megfelelnek az évek során lassanként átalakult mozgáskészségének és ízlésének. ' volt Ida Rubinstein (festményünk mutatja), akinek leghíresebb megrendelése - az origo nem reprezentatív felmérése szerint - a szerelmi együttlét hangulati aláfestéséhez elképzelhető legkedvezőbb és legnépszerűbb zeneszám hazánkban: Ravel Bolerója. "Csupán egyetlen mesterművet alkottam, a Bolerót; sajnos abban nincs zene" - fogalmazott nem elhanyagolható mértékű öniróniával a zeneszerző e művéről, amely most Kocsis Zoltán hagyományos születésnapi koncertjét zárja majd (Nemzeti Hangversenyterem, május 30., nyolc óra). A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára adandó hangversenyen Kocsis játszótársai is részben gyermekek és kiskamaszok lesznek, mint például a két nagy tehetségű, de oly fiatal gordonkás: Devich Gergely és Dolfin Balázs.

S végezetül egy áprilisban elhalasztott, de végre csak elérkező hangverseny említtessék! A Concerto Budapest és a kürtös Zempléni Szabolcs közös estjén Keller András Schubert Kis és Nagy C-dúr szimfóniáját, valamint Haydn első kürtversenyét vezényli majd a Budapest Music Center koncerttermében (május 30., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.