mi a kotta?

Elza és Ida

  • mi a kotta
  • 2013. június 23.

Zene

Ihlető múzsák, másoktól elszeretett feleségek és női megrendelők - az elkövetkező napok koncertprogramjában több mű is olyan asszonyokat idézhet majd elénk, akik így vagy úgy, de jelentős szerepet játszottak egy-egy zeneszerző életében, s korántsem mellesleg konkrét zeneszámok megszületésében is részük, olykor éppenséggel tevőleges részük volt. Így mindjárt pénteken a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyét (Olasz Kultúrintézet, május 24., hét óra) olyan, közkedvelt koncertdarab nyitja majd Héja Domonkos vezénylete alatt, amely sokat köszönhet egy hölgynek, akit Galafrés Elzaként ismerünk.

A berlini születésű színésznő volt ugyanis Dohnányi Ernő második felesége, s övé az érdem, amiért cselekményes tánctörténetével az oly könnyeden stílbravúros Szimfonikus percek összeállítására sarkallta férjét. E férj egyébiránt már neki is a második élettársa volt, miután első férjét, a világhírű hegedűst, Bronislaw Hubermant botrányos körülmények között hagyta el Dohnányi kedvéért, akivel addig is együtt éltek, amíg az elhagyott házastársak nagy nehezen csak beleegyeztek a válásba.

A komponista, aki művésztársától elszereti feleségét: ez a sablon a legtöbbünknek alighanem az évfordulós titán, Richard Wagner esetét juttathatja az eszünkbe Hans von Bülow feleségével (s persze Liszt Ferenc lányával), Cosimával. Az ő szerelmüket-házasságukat majd hétfőn idézi meg a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertje (operaház, május 27., fél nyolc), amelynek a kiváló osztrák karmester, Peter Schneider által dirigálandó programján felhangzik majd a nevezetes Siegfried-idill. A mű, amelyet Wagner szerenád gyanánt ajándékozott második feleségének 1870 karácsonyának reggelén, Cosima születésnapján svájci villájuk lépcsőházában, az asszony küszöbe előtt férji-szerzői vezénylettel szólaltatva meg az idillt.

A hét harmadik asszonya táncolt - és rendelt: zeneműveket, amelyek megfelelnek az évek során lassanként átalakult mozgáskészségének és ízlésének. ' volt Ida Rubinstein (festményünk mutatja), akinek leghíresebb megrendelése - az origo nem reprezentatív felmérése szerint - a szerelmi együttlét hangulati aláfestéséhez elképzelhető legkedvezőbb és legnépszerűbb zeneszám hazánkban: Ravel Bolerója. "Csupán egyetlen mesterművet alkottam, a Bolerót; sajnos abban nincs zene" - fogalmazott nem elhanyagolható mértékű öniróniával a zeneszerző e művéről, amely most Kocsis Zoltán hagyományos születésnapi koncertjét zárja majd (Nemzeti Hangversenyterem, május 30., nyolc óra). A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára adandó hangversenyen Kocsis játszótársai is részben gyermekek és kiskamaszok lesznek, mint például a két nagy tehetségű, de oly fiatal gordonkás: Devich Gergely és Dolfin Balázs.

S végezetül egy áprilisban elhalasztott, de végre csak elérkező hangverseny említtessék! A Concerto Budapest és a kürtös Zempléni Szabolcs közös estjén Keller András Schubert Kis és Nagy C-dúr szimfóniáját, valamint Haydn első kürtversenyét vezényli majd a Budapest Music Center koncerttermében (május 30., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.