mi a kotta?

Elza és Ida

  • mi a kotta
  • 2013. június 23.

Zene

Ihlető múzsák, másoktól elszeretett feleségek és női megrendelők - az elkövetkező napok koncertprogramjában több mű is olyan asszonyokat idézhet majd elénk, akik így vagy úgy, de jelentős szerepet játszottak egy-egy zeneszerző életében, s korántsem mellesleg konkrét zeneszámok megszületésében is részük, olykor éppenséggel tevőleges részük volt. Így mindjárt pénteken a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyét (Olasz Kultúrintézet, május 24., hét óra) olyan, közkedvelt koncertdarab nyitja majd Héja Domonkos vezénylete alatt, amely sokat köszönhet egy hölgynek, akit Galafrés Elzaként ismerünk.

A berlini születésű színésznő volt ugyanis Dohnányi Ernő második felesége, s övé az érdem, amiért cselekményes tánctörténetével az oly könnyeden stílbravúros Szimfonikus percek összeállítására sarkallta férjét. E férj egyébiránt már neki is a második élettársa volt, miután első férjét, a világhírű hegedűst, Bronislaw Hubermant botrányos körülmények között hagyta el Dohnányi kedvéért, akivel addig is együtt éltek, amíg az elhagyott házastársak nagy nehezen csak beleegyeztek a válásba.

A komponista, aki művésztársától elszereti feleségét: ez a sablon a legtöbbünknek alighanem az évfordulós titán, Richard Wagner esetét juttathatja az eszünkbe Hans von Bülow feleségével (s persze Liszt Ferenc lányával), Cosimával. Az ő szerelmüket-házasságukat majd hétfőn idézi meg a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertje (operaház, május 27., fél nyolc), amelynek a kiváló osztrák karmester, Peter Schneider által dirigálandó programján felhangzik majd a nevezetes Siegfried-idill. A mű, amelyet Wagner szerenád gyanánt ajándékozott második feleségének 1870 karácsonyának reggelén, Cosima születésnapján svájci villájuk lépcsőházában, az asszony küszöbe előtt férji-szerzői vezénylettel szólaltatva meg az idillt.

A hét harmadik asszonya táncolt - és rendelt: zeneműveket, amelyek megfelelnek az évek során lassanként átalakult mozgáskészségének és ízlésének. ' volt Ida Rubinstein (festményünk mutatja), akinek leghíresebb megrendelése - az origo nem reprezentatív felmérése szerint - a szerelmi együttlét hangulati aláfestéséhez elképzelhető legkedvezőbb és legnépszerűbb zeneszám hazánkban: Ravel Bolerója. "Csupán egyetlen mesterművet alkottam, a Bolerót; sajnos abban nincs zene" - fogalmazott nem elhanyagolható mértékű öniróniával a zeneszerző e művéről, amely most Kocsis Zoltán hagyományos születésnapi koncertjét zárja majd (Nemzeti Hangversenyterem, május 30., nyolc óra). A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára adandó hangversenyen Kocsis játszótársai is részben gyermekek és kiskamaszok lesznek, mint például a két nagy tehetségű, de oly fiatal gordonkás: Devich Gergely és Dolfin Balázs.

S végezetül egy áprilisban elhalasztott, de végre csak elérkező hangverseny említtessék! A Concerto Budapest és a kürtös Zempléni Szabolcs közös estjén Keller András Schubert Kis és Nagy C-dúr szimfóniáját, valamint Haydn első kürtversenyét vezényli majd a Budapest Music Center koncerttermében (május 30., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.