mi a kotta?

Elza és Ida

  • mi a kotta
  • 2013. június 23.

Zene

Ihlető múzsák, másoktól elszeretett feleségek és női megrendelők - az elkövetkező napok koncertprogramjában több mű is olyan asszonyokat idézhet majd elénk, akik így vagy úgy, de jelentős szerepet játszottak egy-egy zeneszerző életében, s korántsem mellesleg konkrét zeneszámok megszületésében is részük, olykor éppenséggel tevőleges részük volt. Így mindjárt pénteken a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyét (Olasz Kultúrintézet, május 24., hét óra) olyan, közkedvelt koncertdarab nyitja majd Héja Domonkos vezénylete alatt, amely sokat köszönhet egy hölgynek, akit Galafrés Elzaként ismerünk.

A berlini születésű színésznő volt ugyanis Dohnányi Ernő második felesége, s övé az érdem, amiért cselekményes tánctörténetével az oly könnyeden stílbravúros Szimfonikus percek összeállítására sarkallta férjét. E férj egyébiránt már neki is a második élettársa volt, miután első férjét, a világhírű hegedűst, Bronislaw Hubermant botrányos körülmények között hagyta el Dohnányi kedvéért, akivel addig is együtt éltek, amíg az elhagyott házastársak nagy nehezen csak beleegyeztek a válásba.

A komponista, aki művésztársától elszereti feleségét: ez a sablon a legtöbbünknek alighanem az évfordulós titán, Richard Wagner esetét juttathatja az eszünkbe Hans von Bülow feleségével (s persze Liszt Ferenc lányával), Cosimával. Az ő szerelmüket-házasságukat majd hétfőn idézi meg a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertje (operaház, május 27., fél nyolc), amelynek a kiváló osztrák karmester, Peter Schneider által dirigálandó programján felhangzik majd a nevezetes Siegfried-idill. A mű, amelyet Wagner szerenád gyanánt ajándékozott második feleségének 1870 karácsonyának reggelén, Cosima születésnapján svájci villájuk lépcsőházában, az asszony küszöbe előtt férji-szerzői vezénylettel szólaltatva meg az idillt.

A hét harmadik asszonya táncolt - és rendelt: zeneműveket, amelyek megfelelnek az évek során lassanként átalakult mozgáskészségének és ízlésének. ' volt Ida Rubinstein (festményünk mutatja), akinek leghíresebb megrendelése - az origo nem reprezentatív felmérése szerint - a szerelmi együttlét hangulati aláfestéséhez elképzelhető legkedvezőbb és legnépszerűbb zeneszám hazánkban: Ravel Bolerója. "Csupán egyetlen mesterművet alkottam, a Bolerót; sajnos abban nincs zene" - fogalmazott nem elhanyagolható mértékű öniróniával a zeneszerző e művéről, amely most Kocsis Zoltán hagyományos születésnapi koncertjét zárja majd (Nemzeti Hangversenyterem, május 30., nyolc óra). A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára adandó hangversenyen Kocsis játszótársai is részben gyermekek és kiskamaszok lesznek, mint például a két nagy tehetségű, de oly fiatal gordonkás: Devich Gergely és Dolfin Balázs.

S végezetül egy áprilisban elhalasztott, de végre csak elérkező hangverseny említtessék! A Concerto Budapest és a kürtös Zempléni Szabolcs közös estjén Keller András Schubert Kis és Nagy C-dúr szimfóniáját, valamint Haydn első kürtversenyét vezényli majd a Budapest Music Center koncerttermében (május 30., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.