mi a kotta?

Ezért lett sárból műremek?

  • mi a kotta
  • 2013. december 21.

Zene

1962-ben nagy események színhelye volt a közép-angliai Coventry városa. A második világháborúban (főleg és legsúlyosabban 1940. november 14-én) a Luftwaffe által kegyetlenül lebombázott város ebben az esztendőben Kecskemét és Dunaújváros testvérvárosává vált, felszentelték romjaiból újjáépített katedrálisát, s erre az ünnepélyes alkalomra mutathatták be Benjamin Britten oratorikus főművét, a Háborús requiemet is.

A katedrális, amely éppenséggel egy Mondscheinsonate fedőnevű bombázás áldozatává lett egykoron, 1962-ben zenével és látványos békeaktussal kezdte meg új életét. A világháborúban elesett barátainak ajánlott mű szólistái gyanánt Britten angol tenort, német baritont és orosz szopránt kért fel, s habár Galina Visnyevszkaja végül nem lehetett ott Peter Pears és Dietrich Fischer-Dieskau oldalán, a hatalmas mű pacifizmusa így is félreismerhetetlen volt. Részben épp annak a kilenc versnek köszönhetően, amelyek az első világháborúban alig huszonöt évesen elesett angol költő, Wilfred Owen (fotónkon) életművéből kerültek be Britten halotti miséjébe, sorukban a Kálnoky László fordításában idézhető Hiábavalóság két szakaszával:

"Vigyétek napra őt

Fölébresztette lágyan az

otthon, hogy szántsa a mezőt,

s a harctéren is, e havas

reggelig. Már nem adhatunk

neki új életet magunk,

csak jó öreg napunk.

' kelti földben a magot,

mint ég egy holt csillag sarát.

Csupa-ideg, drágán kapott

s még langy testből így lesz fabáb?

Ezért lett sárból műremek?

- A föld álmát mért törte meg,

napfény, botor heved?"

A Háborús requiem most, a Britten-centenárium esztendejében a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén jut majd elénk, méghozzá a kiváló Howard Williams avatott irányítása alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 21., fél nyolc). Ezzel a koncerttel párhuzamosan a Zeneakadémián egy másik jelentékeny zenei évforduló és egy másik XX. századi zeneszerzői főmű ígérkezik: a félszáz éves Liszt Ferenc Kamarazenekar jubileumi hangversenye Bartók Béla Zenéjével, az ütősszekció csodáját az Amadinda közreműködésétől bizton remélve (Zeneakadémia, november 21., fél nyolc).

Az elkövetkező napokban Britten mellett egy másik jelentős angol komponista is szerephez jut majd a koncertprogramon: Edward Elgar. A zeneszerzés vidéki gentlemanje, aki golfozni, horgászni és sárkányt eregetni voltaképpen jobban szeretett, mint hangjegyeket kottapapírra róni, Délen című koncertnyitányával indíthatja majd útjára a Concerto Budapest soros estjét (Nemzeti Hangversenyterem, 25., fél nyolc). Az 1903-04 fordulóját a ligur tengerparton áttelelő Elgar zenés üdülési beszámolóját követően a koncert főprodukcióját bizonnyal Perényi Miklós játéka jelenti majd, Édouard Lalo d-moll gordonkaversenyének magánszólamában. A kivételes kamaramuzsikus említése pedig segítse át ajánlónkat a hét kamarazenei főeseményéhez, Frankl Péter és zenésztársai egynemű Mozart-koncertjéhez, ahol egyébiránt a Concerto Budapestet vezető Keller András is ott húzza majd fel-alá nyirettyűjét (Zeneakadémia, november 25., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.