mi a kotta?

Ezüstruhában!

  • mi a kotta
  • 2014. augusztus 4.

Zene

"...S még olyan is volt ez, mint a Mesterdalnokok meséje, azzal a különbséggel, hogy itt több volt az aspiráns, és többen voltak Beckmesserek. (Különösen a hallgatóság sorában.)

És csakugyan, mint a Mesterdalnokokban, itt is egy fiatal leány lebegett ki a Festwiesére - Fischer Annie, tizennyolc éves! Ezüstruhában! Beteljesedett álmaival! Az első díjat nyerte. Szó sincs róla, voltak öregebbek nála, akik talán zajosabban játszották ezt a sorsdöntő Esz-dúr koncertet. A zsűrit, szerény érzésem szerint, a költészet varázsa fogta meg ebben a gyönyörű interpretálásban. Azt látta és érzékelte nyilván, ami a tisztaság fénye és tündöklése, egy egész álomvilág eszményisége egy fiatal leány lelkében, akit sorsa, ösztöne és végzete a zongorához ültetett, mint egy madarat a faágra. Mások is játszották ezt az Esz-dúr koncertet, sőt nagyon jól és szépen. Én is el tudom játszani, föltéve, ha Dohnányi, karmesteri magaslatáról, mint a jó Isten a mennyekből, egy kicsit vigyáz reám. De ahogy ez a fiatal művésznő mélyedt el benne s álmodta el tündéri álmával, azt senki sem tudta." Szomory Dezső tudósított ebben a fellelkesült és szerénykedő tenorban az 1933-as budapesti Liszt-versenyről, amelynek megnyerése egy csapásra nemzetközileg ismert zongoraművésszé avatta a száz esztendeje született Fischer Annie-t. A nagy magyar muzsikus szombaton kerekké váló centenáriumát az "budai Társaskörben két rendezvény is ünnepli majd: előbb a barát és csodáló Vásáry Tamás közreműködésével ékes matiné (július 5., tizenegy óra), majd a fiatal Fischer Annie-ösztöndíjasok és a zseniális pályaelőd kitüntető szeretetétől megtisztelt Csoba Tünde közös esti koncertje (július 5., hét óra).

"Egyszerű, megindító stílus, amelyben nincs semmi manír, semmi dísz... tetszetős, természetes dallammal, amely önmagában hat" - ez az idézet akár Fischer Annie zongorajátékára is vonatkozhatna, ám valójában Rousseau-tól származik, és a románc műfajának jellemzésére szolgál. A Concerto Budapest esedékes szabadtéri hangversenyén két koncertdarab is igazolja majd ezt a leírást, mindkettő Beethoventől: az oly népszerű F-dúr és G-dúr románc, Banda Ádám hegedűszólójával (Pesti Vármegyeháza, díszudvar, július 10., nyolc óra). Ugyanaznap este két kerülettel és egy szabadtéri koncerttel odébb Baráti Kristóf is Beethovent fog játszani: a D-dúr hegedűversenyt a MÁV Szimfonikus Zenekar egynemű programján, a Coriolan-nyitány és a IV. szimfónia között (Vajdahunyadvár, július 10., nyolc óra).

S végezetül a hét végén még a betevő Ovidiusunkhoz is hozzájuthatunk a Zeneakadémián, köszönhetően annak a nemzetközi projektnek, amely hét európai művészeti egyetem hallgatóival és tanáraival változtatja át az Átváltozások történeteit. Orpheusz, Pygmalion (szobros szerelmi sztoriját Regnault festményén mutatjuk), Callisto és a többi görög regealak a záró koncerten is felvonul majd, az ingyenes belépők igénylésével tessék igyekezni (Solti Terem, július 4., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.