mi a kotta?

Ezüstruhában!

  • mi a kotta
  • 2014. augusztus 4.

Zene

"...S még olyan is volt ez, mint a Mesterdalnokok meséje, azzal a különbséggel, hogy itt több volt az aspiráns, és többen voltak Beckmesserek. (Különösen a hallgatóság sorában.)

És csakugyan, mint a Mesterdalnokokban, itt is egy fiatal leány lebegett ki a Festwiesére - Fischer Annie, tizennyolc éves! Ezüstruhában! Beteljesedett álmaival! Az első díjat nyerte. Szó sincs róla, voltak öregebbek nála, akik talán zajosabban játszották ezt a sorsdöntő Esz-dúr koncertet. A zsűrit, szerény érzésem szerint, a költészet varázsa fogta meg ebben a gyönyörű interpretálásban. Azt látta és érzékelte nyilván, ami a tisztaság fénye és tündöklése, egy egész álomvilág eszményisége egy fiatal leány lelkében, akit sorsa, ösztöne és végzete a zongorához ültetett, mint egy madarat a faágra. Mások is játszották ezt az Esz-dúr koncertet, sőt nagyon jól és szépen. Én is el tudom játszani, föltéve, ha Dohnányi, karmesteri magaslatáról, mint a jó Isten a mennyekből, egy kicsit vigyáz reám. De ahogy ez a fiatal művésznő mélyedt el benne s álmodta el tündéri álmával, azt senki sem tudta." Szomory Dezső tudósított ebben a fellelkesült és szerénykedő tenorban az 1933-as budapesti Liszt-versenyről, amelynek megnyerése egy csapásra nemzetközileg ismert zongoraművésszé avatta a száz esztendeje született Fischer Annie-t. A nagy magyar muzsikus szombaton kerekké váló centenáriumát az "budai Társaskörben két rendezvény is ünnepli majd: előbb a barát és csodáló Vásáry Tamás közreműködésével ékes matiné (július 5., tizenegy óra), majd a fiatal Fischer Annie-ösztöndíjasok és a zseniális pályaelőd kitüntető szeretetétől megtisztelt Csoba Tünde közös esti koncertje (július 5., hét óra).

"Egyszerű, megindító stílus, amelyben nincs semmi manír, semmi dísz... tetszetős, természetes dallammal, amely önmagában hat" - ez az idézet akár Fischer Annie zongorajátékára is vonatkozhatna, ám valójában Rousseau-tól származik, és a románc műfajának jellemzésére szolgál. A Concerto Budapest esedékes szabadtéri hangversenyén két koncertdarab is igazolja majd ezt a leírást, mindkettő Beethoventől: az oly népszerű F-dúr és G-dúr románc, Banda Ádám hegedűszólójával (Pesti Vármegyeháza, díszudvar, július 10., nyolc óra). Ugyanaznap este két kerülettel és egy szabadtéri koncerttel odébb Baráti Kristóf is Beethovent fog játszani: a D-dúr hegedűversenyt a MÁV Szimfonikus Zenekar egynemű programján, a Coriolan-nyitány és a IV. szimfónia között (Vajdahunyadvár, július 10., nyolc óra).

S végezetül a hét végén még a betevő Ovidiusunkhoz is hozzájuthatunk a Zeneakadémián, köszönhetően annak a nemzetközi projektnek, amely hét európai művészeti egyetem hallgatóival és tanáraival változtatja át az Átváltozások történeteit. Orpheusz, Pygmalion (szobros szerelmi sztoriját Regnault festményén mutatjuk), Callisto és a többi görög regealak a záró koncerten is felvonul majd, az ingyenes belépők igénylésével tessék igyekezni (Solti Terem, július 4., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.