mi a kotta?

Ezüstruhában!

  • mi a kotta
  • 2014. augusztus 4.

Zene

"...S még olyan is volt ez, mint a Mesterdalnokok meséje, azzal a különbséggel, hogy itt több volt az aspiráns, és többen voltak Beckmesserek. (Különösen a hallgatóság sorában.)

És csakugyan, mint a Mesterdalnokokban, itt is egy fiatal leány lebegett ki a Festwiesére - Fischer Annie, tizennyolc éves! Ezüstruhában! Beteljesedett álmaival! Az első díjat nyerte. Szó sincs róla, voltak öregebbek nála, akik talán zajosabban játszották ezt a sorsdöntő Esz-dúr koncertet. A zsűrit, szerény érzésem szerint, a költészet varázsa fogta meg ebben a gyönyörű interpretálásban. Azt látta és érzékelte nyilván, ami a tisztaság fénye és tündöklése, egy egész álomvilág eszményisége egy fiatal leány lelkében, akit sorsa, ösztöne és végzete a zongorához ültetett, mint egy madarat a faágra. Mások is játszották ezt az Esz-dúr koncertet, sőt nagyon jól és szépen. Én is el tudom játszani, föltéve, ha Dohnányi, karmesteri magaslatáról, mint a jó Isten a mennyekből, egy kicsit vigyáz reám. De ahogy ez a fiatal művésznő mélyedt el benne s álmodta el tündéri álmával, azt senki sem tudta." Szomory Dezső tudósított ebben a fellelkesült és szerénykedő tenorban az 1933-as budapesti Liszt-versenyről, amelynek megnyerése egy csapásra nemzetközileg ismert zongoraművésszé avatta a száz esztendeje született Fischer Annie-t. A nagy magyar muzsikus szombaton kerekké váló centenáriumát az "budai Társaskörben két rendezvény is ünnepli majd: előbb a barát és csodáló Vásáry Tamás közreműködésével ékes matiné (július 5., tizenegy óra), majd a fiatal Fischer Annie-ösztöndíjasok és a zseniális pályaelőd kitüntető szeretetétől megtisztelt Csoba Tünde közös esti koncertje (július 5., hét óra).

"Egyszerű, megindító stílus, amelyben nincs semmi manír, semmi dísz... tetszetős, természetes dallammal, amely önmagában hat" - ez az idézet akár Fischer Annie zongorajátékára is vonatkozhatna, ám valójában Rousseau-tól származik, és a románc műfajának jellemzésére szolgál. A Concerto Budapest esedékes szabadtéri hangversenyén két koncertdarab is igazolja majd ezt a leírást, mindkettő Beethoventől: az oly népszerű F-dúr és G-dúr románc, Banda Ádám hegedűszólójával (Pesti Vármegyeháza, díszudvar, július 10., nyolc óra). Ugyanaznap este két kerülettel és egy szabadtéri koncerttel odébb Baráti Kristóf is Beethovent fog játszani: a D-dúr hegedűversenyt a MÁV Szimfonikus Zenekar egynemű programján, a Coriolan-nyitány és a IV. szimfónia között (Vajdahunyadvár, július 10., nyolc óra).

S végezetül a hét végén még a betevő Ovidiusunkhoz is hozzájuthatunk a Zeneakadémián, köszönhetően annak a nemzetközi projektnek, amely hét európai művészeti egyetem hallgatóival és tanáraival változtatja át az Átváltozások történeteit. Orpheusz, Pygmalion (szobros szerelmi sztoriját Regnault festményén mutatjuk), Callisto és a többi görög regealak a záró koncerten is felvonul majd, az ingyenes belépők igénylésével tessék igyekezni (Solti Terem, július 4., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?