mi a kotta?

Ezüstruhában!

  • mi a kotta
  • 2014. augusztus 4.

Zene

"...S még olyan is volt ez, mint a Mesterdalnokok meséje, azzal a különbséggel, hogy itt több volt az aspiráns, és többen voltak Beckmesserek. (Különösen a hallgatóság sorában.)

És csakugyan, mint a Mesterdalnokokban, itt is egy fiatal leány lebegett ki a Festwiesére - Fischer Annie, tizennyolc éves! Ezüstruhában! Beteljesedett álmaival! Az első díjat nyerte. Szó sincs róla, voltak öregebbek nála, akik talán zajosabban játszották ezt a sorsdöntő Esz-dúr koncertet. A zsűrit, szerény érzésem szerint, a költészet varázsa fogta meg ebben a gyönyörű interpretálásban. Azt látta és érzékelte nyilván, ami a tisztaság fénye és tündöklése, egy egész álomvilág eszményisége egy fiatal leány lelkében, akit sorsa, ösztöne és végzete a zongorához ültetett, mint egy madarat a faágra. Mások is játszották ezt az Esz-dúr koncertet, sőt nagyon jól és szépen. Én is el tudom játszani, föltéve, ha Dohnányi, karmesteri magaslatáról, mint a jó Isten a mennyekből, egy kicsit vigyáz reám. De ahogy ez a fiatal művésznő mélyedt el benne s álmodta el tündéri álmával, azt senki sem tudta." Szomory Dezső tudósított ebben a fellelkesült és szerénykedő tenorban az 1933-as budapesti Liszt-versenyről, amelynek megnyerése egy csapásra nemzetközileg ismert zongoraművésszé avatta a száz esztendeje született Fischer Annie-t. A nagy magyar muzsikus szombaton kerekké váló centenáriumát az "budai Társaskörben két rendezvény is ünnepli majd: előbb a barát és csodáló Vásáry Tamás közreműködésével ékes matiné (július 5., tizenegy óra), majd a fiatal Fischer Annie-ösztöndíjasok és a zseniális pályaelőd kitüntető szeretetétől megtisztelt Csoba Tünde közös esti koncertje (július 5., hét óra).

"Egyszerű, megindító stílus, amelyben nincs semmi manír, semmi dísz... tetszetős, természetes dallammal, amely önmagában hat" - ez az idézet akár Fischer Annie zongorajátékára is vonatkozhatna, ám valójában Rousseau-tól származik, és a románc műfajának jellemzésére szolgál. A Concerto Budapest esedékes szabadtéri hangversenyén két koncertdarab is igazolja majd ezt a leírást, mindkettő Beethoventől: az oly népszerű F-dúr és G-dúr románc, Banda Ádám hegedűszólójával (Pesti Vármegyeháza, díszudvar, július 10., nyolc óra). Ugyanaznap este két kerülettel és egy szabadtéri koncerttel odébb Baráti Kristóf is Beethovent fog játszani: a D-dúr hegedűversenyt a MÁV Szimfonikus Zenekar egynemű programján, a Coriolan-nyitány és a IV. szimfónia között (Vajdahunyadvár, július 10., nyolc óra).

S végezetül a hét végén még a betevő Ovidiusunkhoz is hozzájuthatunk a Zeneakadémián, köszönhetően annak a nemzetközi projektnek, amely hét európai művészeti egyetem hallgatóival és tanáraival változtatja át az Átváltozások történeteit. Orpheusz, Pygmalion (szobros szerelmi sztoriját Regnault festményén mutatjuk), Callisto és a többi görög regealak a záró koncerten is felvonul majd, az ingyenes belépők igénylésével tessék igyekezni (Solti Terem, július 4., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.