Király- vagy királynégyilkolás, az aristokratia elleni zendülés vagy forrongás, népszínművekbe való zsidó tirádák, elménckedések vagy nemzetiségi harcok nélkül nem lehetett egy librettója sem: az öreg mester fejességén s ízléshiányán hajótörést szenvedett minden igyekezetünk." A kockás báró, Podmaniczky Frigyes jellemezte még visszaemlékeztében is ily korholó szavakkal Erkel Ferenc operáit, akinek intendánsként hosszú éveken át színházi feljebbvalója volt. Ha a két Dopplerrel közösen jegyzett Erzsébet című alkalmi operát nem számítjuk, úgy Erkel valóban mindössze egyetlenegy ünnepi dalművet, reprezentatív célokra udvarképesen kijátszható operát alkotott fiaival megosztott családi műhelyében a pályafutása legvégén: az István királyt. Az eredetileg az operaház megnyitására szánt, de megkésett Erkel-operát, amelynek címszereplői véglátomásában a magyar nemzet történetének kitüntetett pillanatai is előbukkannak - az Aranybullától az "életünket és vérünket" nevezetes fölajánlásáig -, ezúttal is az ünnep hozza elibénk, hiszen a vajmi ritkán játszott mű margitszigeti előadására augusztus 20-án kerül majd sor. "Történelmi opera a legnagyobb magyar királyról és tanításáról, az összetartásról" - ezzel az alcímmel ruháztatott fel a Nagy Viktor rendezésében összeálló produkció, amelynek karmestere Vajda Gergely lesz, míg a címszerepet a kiváló Bretz Gábor (képünkön) fogja megformálni (augusztus 20., hét óra).
A másik komponista, akinek témaválasztási lojalitása olyik esetben kérdésesnek tetszett, s akinek - éppen emiatt - ugyancsak meggyűlt a baja az operaház megnyitójával, maga Liszt Ferenc volt. Az éppenséggel 1849 októberében szerzett elégia, az első vázlatában még a "Magyar" címet viselő gyászdarab, a Funerailles a Zempléni Fesztiválon vendégeskedő Jandó Jenő zongoraestjét nyitja majd ezen a héten, hogy utóbb a két bicentenáriumi ünnepelt, Verdi és Wagner is feltűnjön a programon, hála Liszt nagyszívű átírói-népszerűsítői működésének (Tokaj, Kulturális és Konferencia Központ, augusztus 16., nyolc óra). A koncertet az elterjedt anekdota szerint Brahmsot - Liszt jelenlétében és előadásában - álomba ringató hatalmas h-moll szonáta fogja beszegni, ám a Zempléni Fesztivált ezzel a mondattal már oda is hagyjuk, hogy a Kaposfest e napokban tetőző és egyszersmind lezáruló programját harangozhassuk. Brahms nevének említése meg is könnyíti ezt, hiszen a hétfő éjszakai fesztiválzáró koncerten az Egy kis éji zene mellett a nehéz természetű mester 1891-es Klarinétötöse is felhangzik majd Kokas Katalin művészeti vezető részvételével (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 19., tizenegy óra). S akkor még egyetlen futó említés Fertődről, ahol már nagyban állnak az Eszterházi Vigasságok, ámde Haydn Fesztivál elnevezésű főszakaszukról érdemben majd legközelebb szólunk.
