rés a présen

Nagyon elégedett vagyok

Nicolas Altstaedt csellista

  • rés a présen
  • 2013. szeptember 15.

Zene

rés a présen: Hogyan kerültél kapcsolatba a Kaposfest rendezvénysorozattal?

Nicolas Altstaedt: 2007-ben Lockenhausban találkoztam Barnabással (Kelemen Barnabás hegedűművész), aki meghívott, hogy vegyek részt 2010-ben a Kaposfesten. Azóta minden évben visszajövök.

rap: Miért fontos, hogy legyenek ilyen kisebb klasszikus zenei fesztiválok is a világhírű rendezvényeken kívül?

NA: Mert az együttzenélésre összejövő barátok, ismerősök között létrejövő vibrációk adják a legjobb ötleteket a zeneszerzéshez.

rap: Mit ajánlanál az augusztus 13. és 19. között tartandó fesztivál programjából?

NA: Nehéz kérdés ez, mert egyelőre semmit nem tudok a programról, de nagy a valószínűsége, hogy amikor ott leszek, minden egyes koncertet meg fogok nézni, amit csak tudok.

rap: Hol lépsz fel még?

NA: Innen majd Zermattba megyek Haydn Concertót és Schubert Quintetet játszani a Berlini Filhamnonikusok kamarazenekarával.

rap: Hol van jelenleg a cselló helye? Mennyire népszerű?

NA: Egyre népszerűbb, és ez arra késztet, hogy egyre többet hallgassam a más hangszereken játszó kollégáimat. Van még olyan hangszer, amit legalább annyira szeretek, mint a csellót, és ezt nem szabad elfelejtenem.

rap: Mi a csellók Cadillacje manapság?

NA: Ahogy ez mindig is volt, szerencsére a cselló a mai napig kézzel gyártott hangszer, így mindegyik unikumnak számít, és nem hasonlítható a tömeggyártott elektronikus hangszerekhez. Mindkét csellómmal nagyon elégedett vagyok, és ez a lényeg.

(A fesztivál programja: www.kaposfest.hu)

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.