rés a présen

Nagyon elégedett vagyok

Nicolas Altstaedt csellista

  • rés a présen
  • 2013. szeptember 15.

Zene

rés a présen: Hogyan kerültél kapcsolatba a Kaposfest rendezvénysorozattal?

Nicolas Altstaedt: 2007-ben Lockenhausban találkoztam Barnabással (Kelemen Barnabás hegedűművész), aki meghívott, hogy vegyek részt 2010-ben a Kaposfesten. Azóta minden évben visszajövök.

rap: Miért fontos, hogy legyenek ilyen kisebb klasszikus zenei fesztiválok is a világhírű rendezvényeken kívül?

NA: Mert az együttzenélésre összejövő barátok, ismerősök között létrejövő vibrációk adják a legjobb ötleteket a zeneszerzéshez.

rap: Mit ajánlanál az augusztus 13. és 19. között tartandó fesztivál programjából?

NA: Nehéz kérdés ez, mert egyelőre semmit nem tudok a programról, de nagy a valószínűsége, hogy amikor ott leszek, minden egyes koncertet meg fogok nézni, amit csak tudok.

rap: Hol lépsz fel még?

NA: Innen majd Zermattba megyek Haydn Concertót és Schubert Quintetet játszani a Berlini Filhamnonikusok kamarazenekarával.

rap: Hol van jelenleg a cselló helye? Mennyire népszerű?

NA: Egyre népszerűbb, és ez arra késztet, hogy egyre többet hallgassam a más hangszereken játszó kollégáimat. Van még olyan hangszer, amit legalább annyira szeretek, mint a csellót, és ezt nem szabad elfelejtenem.

rap: Mi a csellók Cadillacje manapság?

NA: Ahogy ez mindig is volt, szerencsére a cselló a mai napig kézzel gyártott hangszer, így mindegyik unikumnak számít, és nem hasonlítható a tömeggyártott elektronikus hangszerekhez. Mindkét csellómmal nagyon elégedett vagyok, és ez a lényeg.

(A fesztivál programja: www.kaposfest.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.