mi a kotta?

Invázió és partraszállás

  • mi a kotta
  • 2013. május 25.

Zene

"Gyakorlatilag a halálos ágyamon fejeztem be" - írta az Attila című opera kapcsán az alig 33 esztendős Giuseppe Verdi, s valóban: a heveny gyomorbántalmaival ágynak dőlt zeneszerzőnek még a nekrológja is megjelent a félreinformált Allgemeine Musikalische Zeitung hasábjain, igaz, inkább csak formálisan sajnálkozó, mint valódi veszteséget tükröző szavakkal.

Verdi azután még élt majd' 55 évet, ha tetszik, beigazolva a közkeletű tételt a halálhírkeltés és az élethossz kedvező összefüggéséről. Az Attila pedig megőrizte és őrzi mindmáig szolid, de egyértelmű népszerűségét, amely kitüntetett helyet biztosít számára a Verdi-operák második vonalában, hála előbb a mű patrióta felhangjainak, majd utóbb a basszus címszerep és a hős itáliai honleány, Odabella énekesi jutalomjátékának. Nálunk azonban, alighanem a hun nagykirály értékelésében megmutatkozó markáns különbség miatt, csak 1972-ben indult hódító útjára az Attila (egy olasz társulat 1852-es pesti bukása nyomában), ám akkor annál lendületesebben: Gardelli vezényletével, a pályakezdő Giancarlo del Monaco rendezésében, valamint a világkarrier előtt álló Marton Éva Odabellájával. Ezért az operáért most a Müpába tódul majd kisebb népvándorlás, hiszen a bicentenáriumi események sorában az Attila szcenírozott előadása ígérkezik: Giacomo Prestiával a címszerepben, Pier Giorgio Morandi vezényletével, a kolozsvári opera tevékeny részvételével, Káel Csaba rendezésében (Nemzeti Hangversenyterem, április 28., hét óra).

Raffaello mellékelt képén épp Leó pápa állítja meg Róma falai alatt az Isten ostorát, ám nagy formátumú idegen hódító nem csupán az ókor legeslegvégéről találtatik majd a hét vége programjában. Mert hiszen itt lesz nekünk az Egyiptomban partra szálló Julius Caesar is Händel 1723-24-es operájából. A Pompeius üldözése közben Egyiptomba megérkező s ott rögvest a Ptolemaidák dinasztikus viszályaiba belekeveredő dictator a Met HD-közvetítése révén válik majd jelenvalóvá: előbb élőben a Müpában (Fesztivál Színház, április 27., hat óra), utóbb pedig felvételről az Urániában (április 28., hat óra). A David McVicar által rendezett és Harry Bicket vezényelte produkció dísze alighanem a Kleopátrát éneklő csodás francia operaművész, Natalie Dessay lesz, akinek szólamát az 1724-es ősbemutatón az operatörténet egyik első nagy primadonnája, a se nem túl szép, se nem túl intelligens Francesca Cuzzoni énekelte. Az ismert és állítólag hiteles anekdota szerint a zeneszerző és az énekesnő első találkozása nem volt épp zökkenőmentes. Händel azzal fenyegette az engedetlen Cuzzonit, hogy kidobja az ablakon, majd így förmedt az allűrjeit kiélő primadonnára: "Tudom, hogy ön valóságos ördög, ám én meg Belzebub vagyok, az ördögök feje." Talán épp ennek hallatán Cuzzoni utóbb megjuhászodott, s több Händel-operát is sikerre vitt, köztük kiválólag a Julius Caesart is.

S persze, hogy ne csupán operát ajánlgassunk e hasábokon, említtessék a MÁV Szimfonikus Zenekar csütörtöki és szombati koncertje (Olasz Kultúrintézet, április 25., hét óra, ill. április 27., tizenegy óra). Schumann I. szimfóniája elé két Alfred Schnittke-művet, a Bohócok és gyermekek című opust, valamint az 1976-77-es első Concerto grossót sorolják majd Takács-Nagy Gábor lelkes és lelkesítő irányításával s a többek közt preparált zongorát igénylő concerto grossóban Kokas Katalin, Kelemen Barnabás és Dinyés Soma közreműködése mellett.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.