Hans Sachs-díj: Narancsosok az élmezőnyben!

  • narancs.hu
  • 2013. május 26.

Zene

Nem csak Wagnert vágják: a Narancs zenekritikusai is esélyesek a Művészetek Palotája elismerésére, a Wagner születésének bicentenáriuma alkalmából odaítélendő Hans Sachs-díjra.
false

És a zsűri meghozta döntését! A Művészetek Palotája felkérésére Fazekas Gergely zenetörténész, Fábri Péter író és Keresztury Tibor író, a Litera.hu főszerkesztője tíz zenekritikát választott ki a tavalyi év bőséges termése közül, azt a tízet, mely szerintük nem csak alapos és informatív, szakmailag kifogástalan és személyes, de jól szerkesztett, jól olvasható, sőt, még kultúrtörténetileg is alaposan beágyazott. Örömmel jelenthetjük, hogy a Narancs két munkatársa is a jelöltek között van: László Ferenc Adjuk döntetlenre!, illetve Molnár Szabolcs Jártas folkloristák című írásával került a top 10-be. A zsűri tehát meghozta döntését, innentől a nagyközönségen a sor, hogy szavazzon; ki legyen az év zenekritikusa, vagyis a Hans Sachs-díj győztese. A jelöltekre június 2-ig itt lehet szavazni. Az ünnepélyes díjátadásra Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájának 2013. június 8-i premierjének szünetében kerül sor.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.