mi a kotta?

Nőt fölébreszteni

  • mi a kotta
  • 2014. július 14.

Zene

"Hősöm vadul nőtt föl a vadonban, hol egy törpe nevelte őt abból a célból, hogy majdan a hős megölje néki a sárkányt, mely a kincset őrzi. E nibelungi kincs roppantul fontos mozzanat: legkülönfélébb gaztettek tapadnak hozzá. Nos, Siegfried nagyjában ugyanaz az ifjú legény, kiről a mesevilág úgy emlékszik meg, hogy világgá ment "megismerni a félelmet" - de Siegfriednek sohasem akar sikerülni ez, mert erőteljes természeti érzékei mindig úgy láttatnak vele mindent, ahogy az a valóságban van.

Hősöm megöli a sárkányt, és leüti nevelőjét, a törpét, ki őt a kincsért csellel el akarta tenni láb alól. Most Siegfried, vágyteli szívvel kikívánkozva a magányosságból, megérti az erdei madár szavát - e képességhez a sárkányvér véletlen megízlelése által jutott -, s a madár Brünnhildára hívja föl a figyelmét, ki tűztől övezve egy hegyi sziklán alszik. Siegfried áthatol a tűzön, és fölébreszti Brünnhildát: a nőt, kivel legforróbb szerelemben egyesül. [...] Nem leszünk azzá, mivé lehetünk és lennünk kell, amíg - a nő föl nincsen ébresztve." Maga Richard Wagner írta le ezekkel a szavakkal a Siegfried cselekményét, melyben az "értelmem szerint való legtökéletesebb embert" kívánta a középpontba állítani. A Budapesti Wagner-napok programján szombaton jutunk el a tetralógia harmadik részéig, a címszerepben a Metropolitan világközvetítésen is sikert arató Siegfrieddel, Jay Hunter Morrisszal (Nemzeti Hangversenyterem, június 14., négy óra). A texasi tenor operai pályafutása mellett a gospel és a country műfajában is lelkesen gyakorolta magát (lásd a mellékelt fotót), humoros önéletrajzát pedig ezzel a címmel bocsátotta rajongói-olvasói elé: Egy suttyó operaénekes naplója. Pénteken és vasárnap persze a Ring második és negyedik darabja is pódiumra vonul, immár Christian Franz felléptével A walkűr Siegmundjaként meg Az istenek alkonya Siegfriedjének szerepében (Nemzeti Hangversenyterem, június 13., ill. 15., négy óra).

Vasárnap "a költő" Beethovenre valló kompozíciók kerülnek előtérbe az "budai Danubia Zenekar beavató sorozatán: a G-dúr zongoraverseny Fejérvári Zoltán szólójával, valamint a VI. "Pastorale" szimfónia (BMC, június 15., hét óra). S még egy pesti, helyesebben margitszigeti koncertet ajánlhatunk ezekre a napokra: Takács-Nagy Gábor és a Fesztiválzenekar úgynevezett Budapest-napi koncertjét, többek közt Kodály Zoltán Háry-szvitjével (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, június 19., hét óra).

Ámde mindeközben indul a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál is, idén jó néhány különlegességgel. Selmeczi György például Miskolcon immár idei második operáját mutatja be mindjárt a fesztivál második estéjén, méghozzá a "népoperai célkitűzéseket szem előtt tartva": Herczeg Ferenc példázatos Bizáncából, a Kolozsvári Magyar Opera előadásában (Nyári Színház, június 14., kilenc óra). Luccából pedig a filmzenék klasszikus szerzőjeként ismert Nino Rota műve érkezik: tizenegy operája közül a legutolsó, az 1977-ben bemutatott Milliomos Nápoly (Nyári Színház, június 18., kilenc óra).

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?