mi a kotta?

Nőt fölébreszteni

  • mi a kotta
  • 2014. július 14.

Zene

"Hősöm vadul nőtt föl a vadonban, hol egy törpe nevelte őt abból a célból, hogy majdan a hős megölje néki a sárkányt, mely a kincset őrzi. E nibelungi kincs roppantul fontos mozzanat: legkülönfélébb gaztettek tapadnak hozzá. Nos, Siegfried nagyjában ugyanaz az ifjú legény, kiről a mesevilág úgy emlékszik meg, hogy világgá ment "megismerni a félelmet" - de Siegfriednek sohasem akar sikerülni ez, mert erőteljes természeti érzékei mindig úgy láttatnak vele mindent, ahogy az a valóságban van.

Hősöm megöli a sárkányt, és leüti nevelőjét, a törpét, ki őt a kincsért csellel el akarta tenni láb alól. Most Siegfried, vágyteli szívvel kikívánkozva a magányosságból, megérti az erdei madár szavát - e képességhez a sárkányvér véletlen megízlelése által jutott -, s a madár Brünnhildára hívja föl a figyelmét, ki tűztől övezve egy hegyi sziklán alszik. Siegfried áthatol a tűzön, és fölébreszti Brünnhildát: a nőt, kivel legforróbb szerelemben egyesül. [...] Nem leszünk azzá, mivé lehetünk és lennünk kell, amíg - a nő föl nincsen ébresztve." Maga Richard Wagner írta le ezekkel a szavakkal a Siegfried cselekményét, melyben az "értelmem szerint való legtökéletesebb embert" kívánta a középpontba állítani. A Budapesti Wagner-napok programján szombaton jutunk el a tetralógia harmadik részéig, a címszerepben a Metropolitan világközvetítésen is sikert arató Siegfrieddel, Jay Hunter Morrisszal (Nemzeti Hangversenyterem, június 14., négy óra). A texasi tenor operai pályafutása mellett a gospel és a country műfajában is lelkesen gyakorolta magát (lásd a mellékelt fotót), humoros önéletrajzát pedig ezzel a címmel bocsátotta rajongói-olvasói elé: Egy suttyó operaénekes naplója. Pénteken és vasárnap persze a Ring második és negyedik darabja is pódiumra vonul, immár Christian Franz felléptével A walkűr Siegmundjaként meg Az istenek alkonya Siegfriedjének szerepében (Nemzeti Hangversenyterem, június 13., ill. 15., négy óra).

Vasárnap "a költő" Beethovenre valló kompozíciók kerülnek előtérbe az "budai Danubia Zenekar beavató sorozatán: a G-dúr zongoraverseny Fejérvári Zoltán szólójával, valamint a VI. "Pastorale" szimfónia (BMC, június 15., hét óra). S még egy pesti, helyesebben margitszigeti koncertet ajánlhatunk ezekre a napokra: Takács-Nagy Gábor és a Fesztiválzenekar úgynevezett Budapest-napi koncertjét, többek közt Kodály Zoltán Háry-szvitjével (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, június 19., hét óra).

Ámde mindeközben indul a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál is, idén jó néhány különlegességgel. Selmeczi György például Miskolcon immár idei második operáját mutatja be mindjárt a fesztivál második estéjén, méghozzá a "népoperai célkitűzéseket szem előtt tartva": Herczeg Ferenc példázatos Bizáncából, a Kolozsvári Magyar Opera előadásában (Nyári Színház, június 14., kilenc óra). Luccából pedig a filmzenék klasszikus szerzőjeként ismert Nino Rota műve érkezik: tizenegy operája közül a legutolsó, az 1977-ben bemutatott Milliomos Nápoly (Nyári Színház, június 18., kilenc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.