mi a kotta?

Tündéri

  • mi a kotta
  • 2014. március 6.

Zene

"Óh, barátom, ezt a dallamot jól jegyezd meg! A változatait meg fogod találni az egyik művemben." Egy kétes hitelű, ám kézre eső anekdota szerint e szavakkal fordult kísérőjéhez Mendelssohn, midőn a dél-itáliai Amalfiban a helybéliek táncát figyelte.

Ha ez igaz, úgy a derék taljánok épp a nagy múltra visszatekintő ugrótáncot, a saltarellót járták, amelyet azután a 24 esztendős komponista IV. szimfóniájának zárótételében emelt fel a klasszikus zene időtlen slágereinek magasába. Az Olasz szimfónia, amelyet a zenetörténetben szinte kivételes módon maga a szerző ruházott fel bevett melléknevével, az elkövetkező napokban a Budapesti Fesztiválzenekar négy koncertjét zárja majd (Zeneakadémia, február 7., 8. és 10., háromnegyed nyolc, február 9., fél négy). A családias felállású hangversenyek két vendége az ezúttal karmesterként is szerepet vállaló Pinchas Zukerman és hitvese, a csellista Amanda Forsyth lesz, s a Mendelssohn-szimfónia előtt, illetve egy Vivaldi-kettősverseny és Bruch-darabok után az éppen húszéves Mozart Haffner-szerenádja is felhangzik majd. A néhai salzburgi polgármester, Sigmund Haffner leánya, Marie Elisabeth 1776 júliusában nyújtotta kezét a derék Franz Xaver Spaethnek, s úrias lakodalmuk előestéjére a család barátja és üzletfele nyolctételes szerenádot komponált.

"Zenei olvasójelek a Biblia lapjai közt..." - jellemezte Arthur Honegger Dávid királyát Lányi Viktor a Nyugat hasábjain, miután az 1927-ben Budapesten is felhangzott. ' a második változatában hallotta a szimfonikus zsoltárként aposztrofált oratóriumot, amely jövő csütörtökön első, tömörebb változatában, drámai zsoltár gyanánt kerül majd elénk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös koncertjén (Nemzeti Hangversenyterem, február 13., fél nyolc). A pásztorfiú történetét végigmesélő oratórium párdarabja Rossini páratlan időskori botlása, a Kis ünnepi mise lesz az Antal Mátyás által vezényelendő hangversenyen. A Nemzeti Filharmonikusok vezetője, Kocsis Zoltán sem marad feladat nélkül ezekben a napokban, hiszen ő meg a Concerto Budapesttel és a nagy tehetségű Fejérvári Zoltánnal ad majd közös koncertet (Nemzeti Hangversenyterem, február 6., fél nyolc). Kocsis karmesterként és hangszerelőként is szerephez jut majd, hiszen Bartók és Debussy utókori munkatársaként is megcsodálhatóvá válik nagy muzsikusunk teljesítménye.

S végezetül következzék a tündéri lezárás - Ruszalkával, a vízitündérrel. A szerelméért a némaságot is vállaló Ruszalka története, azaz Dvorák múlt századfordulós operája a hét végén többször is ott szerepel majd a programon. Renée Fleming jutalomjátéka gyanánt mindenekelőtt ezt közvetíti majd számunkra a Met a szokott HD-ben (Fesztivál Színház, február 8., hét óra), s az előadást másnap felvételről is megnézhetjük (Uránia, február 9., hét óra). Vasárnap délelőtt pedig gyermekközönségnek szánt operamatiné tárgya lesz ez a mesés darab: Oberfrank Péter vezényletével és Toronykőy Attila játékos rendezésében (Fesztivál Színház, február 9., tizenegy óra).

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.