Mick Jagger, a Linkin Park és Sia is arra kéri a politikusokat, ne használják zenéiket engedély nélkül
Mick_top_story_lead.jpg

Mick Jagger, a Linkin Park és Sia is arra kéri a politikusokat, ne használják zenéiket engedély nélkül

  • narancs.hu
  • 2020. július 29.

Zene

Kezd beindulni a kampány a Egyesült Államokban.

50 világsztár írta alá azt a nyílt levelet, amivel azt szeretnék elérni, hogy ellenőrizni tudják, ki és mire használja fel zenéiket, írja a BBC.

Első sorban azt szeretnék elérni, ha politikai kampányhoz csak az ő előzetes engedélyük birtokában használnák fel a zenéket.

Az aláírók között ott van Mick Jagger & Keith Richards, Elton John, Steven Tyler & Joe Perry, Linkin Park, Sia, Regina Spektor, R.E.M, Lorde, Blondie, Cyndi Lauper, CAKE, Elvis Costello, Sheryl Crow, Rosanne Cash, Duke Fakir, Amanda Shires, Lionel Richie, Pearl Jam, Green Day és a Panic! At the Disco is.

Korábban Donald Trumpot mások mellett Rihanna, Adele, a Rolling Stones és a Panic! At The Disco is felszólította, hogy a kampány során ne játsszák le dalaikat.

Az amerikai szabályozás szerint, ha kampányrendezvénynek otthonadó helyszín rendelkezik a nagy jogkezelőkön át szerezett szerzői jogi engedélyekkel, akkor az eseményen szólhat zene is. A zenészeknek ilyen esetben jogi eszközeik nincsenek korlátozásra. A zenészek ezen szeretnének változtatni.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.