Lovasi András: a fesztiválok betiltása helyett tömegesen kellene tesztelni

  • narancs.hu
  • 2020. július 27.

Zene

Ezt javasolja a zenész a „nemzetmentő” szónoklatok helyett.

Lovasi András Facebookon fejtette ki, hogy mit gondol a magyar járványhelyzetről, a fesztiválok betiltása helyett a tömeges tesztelésben látja a megoldást.

„Magyarországon láthatóan nincs járvány, járványveszély van. Nem igazán értem, miért nem jutott senki eszébe, hogy a fesztiválok betiltása helyett, az állami szervek és a fesztiválok nagyszerűen együtt tudnának működni a megelőzésben, illetve a szűrésben, hiszen a fesztiválok közönsége a jegyvásárlása okán regisztrál, jól nyomon követhető, tehát semmi mást nem kellene csinálni, mint a koncertlátogatókat a belépésük előtt le kellene tesztelni, akár mindkét ismert módszerrel. Aki a gyorsteszten pozitív eredményt produkál, az nyilván nem mehetne be a rendezvényre, akit a biztosabb, de lassabb teszt szűr ki, azt is viszonylag gyorsan ki lehetne emelni a tömegből, ezzel egyrészt lenne egy csomó adat a népesség ezen részének átfertőzöttségéről, másrészt minimalizálni lehetne a szuperfertőzők megjelenését ezeken a rendezvényeken, harmadrészt még mindig olcsóbb lenne, mint az iparág totális csődje vagy egy esetleges több milliárdos mentőcsomag, amiről a háttéregyeztetésekben mostanában szó van.
De gondolom, ez azért nem lesz, mert bár logikus, de dolgozni kéne / kellett volna a nemzetmentő szónoklatok helyett. Együttműködést kívánna, az meg milyen már, hogy nem az operatív törzsnél van a bölcsek köve, hanem egy csomó adat „nyilvánosabb” lenne, ha akarnák, ha nem. Úgyhogy várjuk az orákulum kinyilatkoztatását.” – írta a közösségi oldalon.

A zenésszel múlt heti címlapinterjúnkban a hazai fesztiválokról, a kormány járványkezekléséről is beszélgettünk, de az interjúban Lovasi minősíti Demeter Szilárd könnyűzenei programját is, elmondja, hogy mennyire veszi komolyan a „bulvár-párbajt” Majkával, s hogy milyen tapasztalatai vannak az öregedéssel. A lapot még szerdáig megvásárolhatják az újságárusoknál, a nagyobb élelmiszerüzletekben és a benzinkutakon.

Lovasi András: „A zenésztársadalom nem tud a legegyértelműbb ügyekben sem összefogni"

Szerinte csak szekértáborok vannak különféle érdekek mentén. Holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban a Lovasi Andrással készített interjúnkat is olvashatják. A zenész szerint ha elmarad az idei Fishing On Orfű, a jövő évi megrendezése is veszélybe kerül.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.