Lovasi András: a fesztiválok betiltása helyett tömegesen kellene tesztelni

  • narancs.hu
  • 2020. július 27.

Zene

Ezt javasolja a zenész a „nemzetmentő” szónoklatok helyett.

Lovasi András Facebookon fejtette ki, hogy mit gondol a magyar járványhelyzetről, a fesztiválok betiltása helyett a tömeges tesztelésben látja a megoldást.

„Magyarországon láthatóan nincs járvány, járványveszély van. Nem igazán értem, miért nem jutott senki eszébe, hogy a fesztiválok betiltása helyett, az állami szervek és a fesztiválok nagyszerűen együtt tudnának működni a megelőzésben, illetve a szűrésben, hiszen a fesztiválok közönsége a jegyvásárlása okán regisztrál, jól nyomon követhető, tehát semmi mást nem kellene csinálni, mint a koncertlátogatókat a belépésük előtt le kellene tesztelni, akár mindkét ismert módszerrel. Aki a gyorsteszten pozitív eredményt produkál, az nyilván nem mehetne be a rendezvényre, akit a biztosabb, de lassabb teszt szűr ki, azt is viszonylag gyorsan ki lehetne emelni a tömegből, ezzel egyrészt lenne egy csomó adat a népesség ezen részének átfertőzöttségéről, másrészt minimalizálni lehetne a szuperfertőzők megjelenését ezeken a rendezvényeken, harmadrészt még mindig olcsóbb lenne, mint az iparág totális csődje vagy egy esetleges több milliárdos mentőcsomag, amiről a háttéregyeztetésekben mostanában szó van.
De gondolom, ez azért nem lesz, mert bár logikus, de dolgozni kéne / kellett volna a nemzetmentő szónoklatok helyett. Együttműködést kívánna, az meg milyen már, hogy nem az operatív törzsnél van a bölcsek köve, hanem egy csomó adat „nyilvánosabb” lenne, ha akarnák, ha nem. Úgyhogy várjuk az orákulum kinyilatkoztatását.” – írta a közösségi oldalon.

A zenésszel múlt heti címlapinterjúnkban a hazai fesztiválokról, a kormány járványkezekléséről is beszélgettünk, de az interjúban Lovasi minősíti Demeter Szilárd könnyűzenei programját is, elmondja, hogy mennyire veszi komolyan a „bulvár-párbajt” Majkával, s hogy milyen tapasztalatai vannak az öregedéssel. A lapot még szerdáig megvásárolhatják az újságárusoknál, a nagyobb élelmiszerüzletekben és a benzinkutakon.

Lovasi András: „A zenésztársadalom nem tud a legegyértelműbb ügyekben sem összefogni"

Szerinte csak szekértáborok vannak különféle érdekek mentén. Holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban a Lovasi Andrással készített interjúnkat is olvashatják. A zenész szerint ha elmarad az idei Fishing On Orfű, a jövő évi megrendezése is veszélybe kerül.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.