mi a kotta?

Mint a nevetés

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/25. hétre

„Azt mondják, a zene lelket emelően hat – szamárság, nem igaz. Hat, hat, rettenetesen hat, magamról mondhatom, de egyáltalán nem lelket emelőn. Nem hat sem a lelket emelőn, sem a lelket lealacsonyítóan, hanem a lelket fölzaklatóan. Hogy is mondjam?

A zene arra ösztökél, hogy elfeledkezzem magamról, a valódi állapotomról, valami más állapotba visz át, nem a magaméba. A zene hatása alatt úgy rémlik, azt érzem, amit valahogy nem érzek, megértem, amit nem értek, meg bírom tenni, amit nem bírok. Ezt azzal magyarázom, hogy a zene úgy hat, mint az ásítás, mint a nevetés; nincs kedvem aludni, de az ásítóra nézek és ásítok. Nincs miért nevetnem, de hallom a nevetőt és nevetek.”

A fenti mondatokat Tolsztoj kisregényében, a Kreutzer szonátában olvassuk – felettébb szerencsétlen kezdés egy koncertajánlóhoz, de nem ez volt Tolsztoj egyetlen rosszul öregedő mondata, amit Pozdnisev szájába ad. Ugyanebben a regényben a féltékenységtől meggyötört zenegyűlölő a nők nyakába varrja a kapitalista túlfogyasztást, s néha az ösztöneikre való hallgatásért az állatokkal rokonítja őket. Ám mielőtt elvesznénk a részletekben…

Janáček trükkösen elnevezett 1. („Kreutzer-szonáta”) vonósnégyese is felcsendül a V4 Vonósnégyes koncertjén, amelyet a szlovák Ľudovít Rajter első kvartettjének magyarországi bemutatója nyit, Weinberg után pedig egy Beethoven-opus is felcsendül (Zeneakadémia, Solti Terem, június 20., hét óra). Ezen a napon a Danubia Zenekar lép fel Vivaldi, Mozart és Schubert darabjaival, a Petritől kölcsönzött, Napsütötte sáv című koncerten Hámori Máté karmester a hangnemek összefüggéseiről, az előadók dilemmáiról és a szerzők lelki rokonságáról mesél (MOMKult, június 20., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.