Murakami Haruki dj-ként debütál egy tokiói rádióban

  • narancs.hu
  • 2018. július 28.

Zene

A zenerajongó író nem csak zenei válogatást nyújt, de mesél is hozzá.

Lemezgyűjteményét és személyes történeteit osztja meg a japán író, Murakami Haruki készített ugyanis egy dj mixet a Tokyo FM-nek.

false

Ez az első alkalom, hogy a szerző hivatalosan közzétesz egy ilyen jellegű válogatást (playlistet osztott már meg rajongóival): lényegében saját műsort tart, mert nemcsak különféle zenék szólnak egymás után, de a lemezekről cseveg is majd a szerző. A zene iránti szenvedélyéről is ismert Murakamiról eddig is tudható volt, hogy nemcsak komoly lemezgyűjteménye van, de mielőtt íróvá vált, feleségével jazz bárt is vezetett Tokióban.

Emellett Murakami íróként is bele-belecsempészi regényeibe a zenét, azon modern szerzők egyike, akinek regényei és azok részei telis-tele vannak zeneszámok, klasszikus darabok motívumaival, amikkel hol analógiákkal szolgál, hol zenetörténeti ismertetőt nyújt.

Murakami saját bevallása szerint mindenféle zenét hallgat, írás közben is mindig, körülbelül 10 ezer lemeze lehet, ezek többnyire jazz albumok, és akkor még nem számolta a CD-it...

A mixet augusztus 5-én sugározzák 19 órától Murakami Radio címen.

(The Vinyl Factory)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.