mi a kotta?

Nekem ez kínai

  • mi a kotta
  • 2012. február 12.

Zene

"És miért nem ismételték meg a fúgát? Egyedül azt kellett volna megújrázni! Marha! Seggfejek!"

Ekképpen háborgott 1826 márciusában a legutolsó életévét megkezdő Beethoven, amikor megtudta, hogy op. 130-as B-dúr vonósnégyesének csupán a középső két tételét ismételtette meg az ősbemutató közönsége, a záró fúgatételt ellenben nem. A vonósnégyes utóbb új befejezést kapott, s a Nagy fúga különálló darab gyanánt került be Beethoven műjegyzékébe (133-as opusszám alatt), ámbár teljes megértésre így sem talált, hiszen az Allgemeine musikalische Zeitung egykorú kritikája például a bábeli zűrzavarhoz hasonlította e remekművet, kereken megállapítva róla, hogy "érthetetlen, akár a kínai". Nos, pénteken este a vadonatúj szerkesztőségünkhöz olyannyira közel eső Concerto Zeneházban akár le is tehetjük az alapfokú kínait, elvégre ott a Keller KvartettNagy fúgával nyitja majd műsorát, hogy utóbb Bach és Ligeti zsenije előtt mutasson be zenei áldozatot (január 13., hét óra).

A kamaramuzsikálás terén egyébként a következő nap úgyszintén erősnek ígérkezik, lévén szombaton Baráti Kristóf és Farkas Gábor ad majd hegedű-zongora szonátaestet a Festetics-palotában (január 14., hét óra), míg ellenben a kedd és a csütörtök egyértelműen, illetve jelentős részben a szólózongorás műveké lesz. Kedden ugyanis A Zongora elnevezésű hagyományos koncertsorozat idei második estéjén Ránki Dezső öleli át a billentyűsirodalom több mint két évszázadát: a nagy francia forradalom esztendejében komponált Haydn-darabtól (Esz-dúr szonáta) Dukay Barnabás Joseph Haydn (és Anton Webern) emlékezetének ajánlott kortárs Rondinójáig (Nemzeti Hangversenyterem, január 17., fél nyolc). Csütörtökön pedig a tavalyi Budapesti Nemzetközi Zongoraverseny harmadik helyezettje, a valóban ifjú ifj. Balázs János ad majd kora esti Liszt-koncertet a Rádió Márványtermében (január 19., hat óra).

Mindazonáltal csütörtökön a Budapesti Fesztiválzenekar soros három bérleti hangversenyének elseje is ott ékeskedik a programban: Fischer Ivánnal és Dejan Lazic zongorajátékával (Nemzeti Hangversenyterem, január 19., háromnegyed nyolc). "Figyeld a madarakat! 'k a legnagyobb mesterek" - okította Paul Dukas reményteljes tanítványát, Olivier Messiaent, s tudjuk, a zeneszerzőinas megfogadta, sőt szívébe zárta mesterének tanácsát. Erről tanúskodik oly sok más szerzeménye mellett az ötvenes évekből származó Egzotikus madarak című egytételes kompozíciója is, amelyben a zongora, valamint a fúvós és ütőhangszerek együttese vagy jó negyven különböző madárhangot idéz fel. Közöttük mondjuk éppenséggel azt a csicsergést is, amely az USA Vermont nevű tagállamának hivatalos madarától, a remeterigótól (Hylocichla guttata) származik. Az egyébiránt lassításban valóságos népdalszerű dallamszerkezeteket világgá fütyölő madarat e heti képünk mutatja, míg a program másik két számáról, Ravel G-dúr zongoraversenyéről és Brahms II. szimfóniájáról majd legközelebb, a bérleti koncertek második és harmadik estéjének ürügyén fogunk futólagos ismertetésbe elegyedni.

Neked ajánljuk