Egykor a DJ Food kollektíva volt a Ninja Tune kiadó saját szupergruppja: két évtizede, a zseniális Jazz Brakeskollázslemezek megalkotása idején még a Coldcut-duó részvételével négyes felállásban, később pedig már csak PC és Strictly Kev duójaként működött. Majd előbbit is elragadta a Cinematic Orchestra, utóbbi pedig ideje nem kevés részét a kiadó grafikai arculatának formálására áldozza. Így nem is csoda, hogy az utolsó DJ Food-album, a Kaleidoscope 12 éve jelent meg; éppen itt volt az ideje, hogy Strictly Kev összerakjon hát egy újabbat - nem kis részben az utóbbi két és fél évben kiadott három EP-jének anyagára alapozva.
A gondosan elrendezett szerzemények élményekben gazdag körutazást biztosítanak - ugyanakkor ez nem konceptalbum, "csupán" magas színvonalú termékbemutató. A lemez első fele meglepően rockos. A saját, jó három évtizedes számát (Giant) feldolgozó Matt Johnson (alias The The) kontribúciója hibátlan pszichedelikus gyöngyszem - míg a Natural Selffel közös The Illetrik Hoax inkább a garázsrock vidékén kapirgál (az alkotók legfőbb fegyvere, mondanunk sem kell, a szempler). A legdrámaibb vendégszereplés persze JG Thirwellé (egykor Foetus): sötét, sokat sejtető és megannyi démont felidéz. A lemez utolsó harmada azután boldogan merül bele a kiadó kilencvenes évekbeli első virágkorát idéző absztrakt beat/kollázs-funk/borult ambient orgiába: az A Trick Of The Ear úgy simogatja a fület, hogy szépen élükre állított hangokat sorakoztat fel a szórakoztatásunkra - minden feltűnő déja vu nélkül. Jutalomjáték, folyamatos ráadás - kijárt már ez nekünk.
Ninja Tune/Neon Music, 2011
