Lemez

Folyamatos ráadás

DJ Food: The Search Engine

  • - minek -
  • 2012. február 10.

Zene

Egykor a DJ Food kollektíva volt a Ninja Tune kiadó saját szupergruppja: két évtizede, a zseniális Jazz Brakeskollázslemezek megalkotása idején még a Coldcut-duó részvételével négyes felállásban, később pedig már csak PC és Strictly Kev duójaként működött. Majd előbbit is elragadta a Cinematic Orchestra, utóbbi pedig ideje nem kevés részét a kiadó grafikai arculatának formálására áldozza. Így nem is csoda, hogy az utolsó DJ Food-album, a Kaleidoscope 12 éve jelent meg; éppen itt volt az ideje, hogy Strictly Kev összerakjon hát egy újabbat - nem kis részben az utóbbi két és fél évben kiadott három EP-jének anyagára alapozva.

A gondosan elrendezett szerzemények élményekben gazdag körutazást biztosítanak - ugyanakkor ez nem konceptalbum, "csupán" magas színvonalú termékbemutató. A lemez első fele meglepően rockos. A saját, jó három évtizedes számát (Giant) feldolgozó Matt Johnson (alias The The) kontribúciója hibátlan pszichedelikus gyöngyszem - míg a Natural Selffel közös The Illetrik Hoax inkább a garázsrock vidékén kapirgál (az alkotók legfőbb fegyvere, mondanunk sem kell, a szempler). A legdrámaibb vendégszereplés persze JG Thirwellé (egykor Foetus): sötét, sokat sejtető és megannyi démont felidéz. A lemez utolsó harmada azután boldogan merül bele a kiadó kilencvenes évekbeli első virágkorát idéző absztrakt beat/kollázs-funk/borult ambient orgiába: az A Trick Of The Ear úgy simogatja a fület, hogy szépen élükre állított hangokat sorakoztat fel a szórakoztatásunkra - minden feltűnő déja vu nélkül. Jutalomjáték, folyamatos ráadás - kijárt már ez nekünk.

Ninja Tune/Neon Music, 2011


Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.