Lemez

Nicholas Angelich: Prokofjev

  • - csk -
  • 2021. április 14.

Zene

A Bartóknál és Kodálynál egy évtizeddel fiatalabb, tragikus sorsú orosz zeneszerző a 20. század egyik legjelentősebb és legizgalmasabb zongoratermését alkotta meg.

Művei kegyetlenül nehezek, emiatt különösen érdemes figyelnünk minden fontos Prokofjev-lemezre, kivált, ha olyan művész készítette, akit mifelénk éppoly kevéssé tartanak számon, mint Prokofjev művészetét magát.

Az idén ötvenegy éves amerikai zongorista párját ritkítóan virtuóz és érzékeny muzsikus, kiemelkedő Bach-, Beethoven-, Brahms-, Liszt-, Rachmaninov-játékos. Most Prokofjev „háborús zongoraszonátáinak” hármasából a gigantikus Nyolcadikat, a Tovatűnő látomások ciklusát, valamint a Rómeó és Júlia című balett négy, zongorára átírt tételét szólaltatja meg.

Nagyszerű műsor: miközben sokoldalúan mutatja be a zeneszerzőt, arra is alkalmas, hogy az előadó személyiségére többféle irányból, többféle megvilágításban pillantsunk rá. A Nyolcadik szonáta nagyszabású, elvont zene, formájában nem könnyű eligazodni, a Tovatűnő látomások epigrammatikusak, a Rómeó és Júlia részletei ábrázoló szelleműek.

Angelich játékát fölényesen tökéletes technika, briliáns virtuozitás, színgazdagság, a karakterek sokféleségében való lubickolás jellemzi, leginkább azonban az a kivételes formátum, amely minden hang, minden gesztus jelentőségét felmutatja: a nagy zenéhez illő előadó vitathatatlan jelenléte. Muzsikálása láttató erejű, játékának dinamikája élettelien hullámzó, dallamformálása szabadon lélegző. Prokofjev Angelich felvételein még azokhoz is közel kerülhet, akik korábban nem szerették.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.