Nekrológ

Nyersen, zsigerből

Shane MacGowan (1957–2023)

Zene

Hatvanhat éves korában elhunyt a The Pogues frontembere. 

Shane MacGowan az ír kultúra egyik legfontosabb alakja volt az elmúlt évtizedekben, nélküle az ír kocsmapunk aligha vált volna ennyire népszerű műfajjá. Pedig nem volt klasszikus sztáralkat: elálló fülei és rettenetes fogai voltak, koncertjein és nyilvános szereplései alkalmával rendszerint látványosan részeg volt, rekedten és néha kissé hamiskásan énekelt, de dalszerzőnek és frontembernek is elsőrangú volt.

MacGowan 1957-ben született, és bár családja néhány évig Írországban lakott, fiatalkora nagy részét már Londonban töltötte. Először nem is zenészként, hanem nézőként szerzett magának hírnevet: 1976-ban a befutás küszöbén álló Clash londoni koncertjén egy barátnője (a későbbi Mo-dettes zenekar basszusgitárosa, Jane Crockford) a legenda szerint leharapta a fülcimpáját. A valóságban a fülcimpa a helyén maradt, de a vérző fülű MacGowanről készült fotóra ráharapott a sajtó, és napokig cikkeztek róla.

MacGowan nem sokkal később beszállt az első zenekarba is. Ez volt a Nipple Erectors (később The Nips), amely a nyolcvanas évek elejéig létezett, a feloszlás után pedig a csapat két fő dalszerzője külön utakon folytatta, noha mindketten az ír folkhoz szerettek volna visszanyúlni. Shanne Bradley megalapította a mai napig létező Men They Couldn’t Hanget, MacGowan pedig a The Pogues (kezdetben Pogue Mahone) frontembere lett.

A hivatalosan 1982 óta létező Pogues az ír zene nyers és zsigeri szellemét igyekezett feleleveníteni. Hamar híre ment az együttesnek, köszönhetően annak, hogy 1984-ben az akkor már szupersztárnak számító Clash turnéján voltak vendégek. A Waxie’s Dargler című dalukhoz készített videójuk pedig igen népszerű lett a tévénézők körében, amiben már megmutatkozik a Pogues szellemisége: a tagok punkzenekarhoz illő vehemenciájával adják elő a számot, az együttes második frontemberének számító Spider Stacy csörgődob helyett egy sörtálcával ütötte a ritmust – a saját fején.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.