Nekrológ

Nyersen, zsigerből

Shane MacGowan (1957–2023)

Zene

Hatvanhat éves korában elhunyt a The Pogues frontembere. 

Shane MacGowan az ír kultúra egyik legfontosabb alakja volt az elmúlt évtizedekben, nélküle az ír kocsmapunk aligha vált volna ennyire népszerű műfajjá. Pedig nem volt klasszikus sztáralkat: elálló fülei és rettenetes fogai voltak, koncertjein és nyilvános szereplései alkalmával rendszerint látványosan részeg volt, rekedten és néha kissé hamiskásan énekelt, de dalszerzőnek és frontembernek is elsőrangú volt.

MacGowan 1957-ben született, és bár családja néhány évig Írországban lakott, fiatalkora nagy részét már Londonban töltötte. Először nem is zenészként, hanem nézőként szerzett magának hírnevet: 1976-ban a befutás küszöbén álló Clash londoni koncertjén egy barátnője (a későbbi Mo-dettes zenekar basszusgitárosa, Jane Crockford) a legenda szerint leharapta a fülcimpáját. A valóságban a fülcimpa a helyén maradt, de a vérző fülű MacGowanről készült fotóra ráharapott a sajtó, és napokig cikkeztek róla.

MacGowan nem sokkal később beszállt az első zenekarba is. Ez volt a Nipple Erectors (később The Nips), amely a nyolcvanas évek elejéig létezett, a feloszlás után pedig a csapat két fő dalszerzője külön utakon folytatta, noha mindketten az ír folkhoz szerettek volna visszanyúlni. Shanne Bradley megalapította a mai napig létező Men They Couldn’t Hanget, MacGowan pedig a The Pogues (kezdetben Pogue Mahone) frontembere lett.

A hivatalosan 1982 óta létező Pogues az ír zene nyers és zsigeri szellemét igyekezett feleleveníteni. Hamar híre ment az együttesnek, köszönhetően annak, hogy 1984-ben az akkor már szupersztárnak számító Clash turnéján voltak vendégek. A Waxie’s Dargler című dalukhoz készített videójuk pedig igen népszerű lett a tévénézők körében, amiben már megmutatkozik a Pogues szellemisége: a tagok punkzenekarhoz illő vehemenciájával adják elő a számot, az együttes második frontemberének számító Spider Stacy csörgődob helyett egy sörtálcával ütötte a ritmust – a saját fején.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.