Nekrológ

Nyersen, zsigerből

Shane MacGowan (1957–2023)

Zene

Hatvanhat éves korában elhunyt a The Pogues frontembere. 

Shane MacGowan az ír kultúra egyik legfontosabb alakja volt az elmúlt évtizedekben, nélküle az ír kocsmapunk aligha vált volna ennyire népszerű műfajjá. Pedig nem volt klasszikus sztáralkat: elálló fülei és rettenetes fogai voltak, koncertjein és nyilvános szereplései alkalmával rendszerint látványosan részeg volt, rekedten és néha kissé hamiskásan énekelt, de dalszerzőnek és frontembernek is elsőrangú volt.

MacGowan 1957-ben született, és bár családja néhány évig Írországban lakott, fiatalkora nagy részét már Londonban töltötte. Először nem is zenészként, hanem nézőként szerzett magának hírnevet: 1976-ban a befutás küszöbén álló Clash londoni koncertjén egy barátnője (a későbbi Mo-dettes zenekar basszusgitárosa, Jane Crockford) a legenda szerint leharapta a fülcimpáját. A valóságban a fülcimpa a helyén maradt, de a vérző fülű MacGowanről készült fotóra ráharapott a sajtó, és napokig cikkeztek róla.

MacGowan nem sokkal később beszállt az első zenekarba is. Ez volt a Nipple Erectors (később The Nips), amely a nyolcvanas évek elejéig létezett, a feloszlás után pedig a csapat két fő dalszerzője külön utakon folytatta, noha mindketten az ír folkhoz szerettek volna visszanyúlni. Shanne Bradley megalapította a mai napig létező Men They Couldn’t Hanget, MacGowan pedig a The Pogues (kezdetben Pogue Mahone) frontembere lett.

A hivatalosan 1982 óta létező Pogues az ír zene nyers és zsigeri szellemét igyekezett feleleveníteni. Hamar híre ment az együttesnek, köszönhetően annak, hogy 1984-ben az akkor már szupersztárnak számító Clash turnéján voltak vendégek. A Waxie’s Dargler című dalukhoz készített videójuk pedig igen népszerű lett a tévénézők körében, amiben már megmutatkozik a Pogues szellemisége: a tagok punkzenekarhoz illő vehemenciájával adják elő a számot, az együttes második frontemberének számító Spider Stacy csörgődob helyett egy sörtálcával ütötte a ritmust – a saját fején.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.