Operett - Közel a kiserdő - Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Zene

A leány beleszeret a vonzó, egzotikus idegenbe, s elhagyja érte szokott környezetét, ámde a kulturális különbségek a harmadik felvonásra ellehetetlenítik a kapcsolatot - ez a világirodalmi áthallásoktól sem mentes szüzséváz az alapja egy máig nagy népszerűségnek örvendő, roppant igényes, valamint egy kevésbé sikerült Lehár-műnek. A világbíró változat A mosoly országa, míg a haloványabb az 1910-ben bemutatott Cigányszerelem, amelyben persze értelemszerűen nem egy fegyelmezett kínai herceg, hanem éppenséggel Józsi, a csapodár véralkatú cigánylegény a vágyott idegen. A maga idejében Monarchia-szerte jelentős sikert arató és inkasszáló, a bécsi valcert cigányos-magyaros-romános elemekkel összevegyítő operettnek ma már jobbára csak egyetlen slágerét, az olykor operadívák ajkán is felhangzó Messze a nagyerdőt dudorásszuk, amennyiben menthetetlenül melankolikus hangulatunk támad.

A leány beleszeret a vonzó, egzotikus idegenbe, s elhagyja érte szokott környezetét, ámde a kulturális különbségek a harmadik felvonásra ellehetetlenítik a kapcsolatot - ez a világirodalmi áthallásoktól sem mentes szüzséváz az alapja egy máig nagy népszerűségnek örvendő, roppant igényes, valamint egy kevésbé sikerült Lehár-műnek. A világbíró változat A mosoly országa, míg a haloványabb az 1910-ben bemutatott Cigányszerelem, amelyben persze értelemszerűen nem egy fegyelmezett kínai herceg, hanem éppenséggel Józsi, a csapodár véralkatú cigánylegény a vágyott idegen. A maga idejében Monarchia-szerte jelentős sikert arató és inkasszáló, a bécsi valcert cigányos-magyaros-romános elemekkel összevegyítő operettnek ma már jobbára csak egyetlen slágerét, az olykor operadívák ajkán is felhangzó Messze a nagyerdőt dudorásszuk, amennyiben menthetetlenül melankolikus hangulatunk támad.

Vitán felül merész tettnek kell hát tekintenünk Béres Attila rendező és szövetkezett társainak vállalkozását, akik a szegedi Dóm tér hatalmas színpadára és egyszersmind irdatlan méretű nézőtere elé állították ezt a szerény mértékben kultivált, dramaturgiai és zenei szempontból egyaránt problematikus operettet. A színrevitel nehézségeit jól érzékeltetheti az a tény, hogy az eredeti librettóból a seregnyi apróbb-nagyobb változtatás után alig maradt érintetlenül valami: a bécsi ősbemutató temperamentumos földbirtokosnőjéből, Ilona von Körösházából vidéki primadonna lett, a román koloritot erősítő Kajetán Dimitreanu helyett feltűnt egy színész-rendező-szövegíró-álgróf, bizonyos Tivadar, de obligát cigányvajda, sőt még egy francia nevelőnő is került a háromból kétfelvonásossá átgyúrt történetbe. A színlap enigmatikus (és némiképp bumfordi) megfogalmazása szerint az operettet ezúttal "Zoltán Pál átdolgozott szövegkönyvének felhasználásával, Gábor Andor fordításában, G. Dénes György Kossuth-díjas versszöveg-átdolgozásával" játsszák, s így nem könnyű eldönteni, ki is jegyzi a majd' százéves (a negyvenes évek elején egyébiránt egyszer már szőröstül-bőröstül átírt és cigánytalanított, majd Garabonciás cím alatt bemutatott) romantikus operett újdonat szegedi változatát.

Mindenesetre akárki is fazonírozta át a Cigányszerelem librettóját, a fáradozása tiszteletre méltónak, ám egyúttal meddőnek bizonyult: a darab nehézkes és enervált maradt, s ezen a sztárokkal gazdagon spékelt szereplőgárda sem igen változtathatott érdemben. Az első jelenetben ugyan, mely az operett hosszadalmas potpourrinyitányát egy másik Lehár-opus, a Giuditta szopránslágerével (Olyan forró ajkamról a csók) és egyidejűleg Stohl András rendezői magánszámával helyettesítette, még akadt némi dramaturgiai és színpadi spiritusz, de azután rendre le-lefulladt az - amúgy három esőszünettel is megakasztott - előadás. Noha Bodrogi Gyula (mint örökifjú operettpapa) most is magával hozta a színpadra elementáris mozgáskultúráját és lényének suhancbáját, s a rossz, hamis szerepét hamis beszédhangjával leleplező Molnár Piroska (Mademoiselle Berta) is csorbítatlanul őrizte művészi rangját és asszonyi szeretetreméltóságát. Mindhiába, s fájdalom, jórészt hiába volt Stohl (Tivadar) egyszerre cinikus és bursikóz táncos-komikusi kiállása, Kovács Patrícia (Paulette) futólépésre szorítkozó jellemábrázolása, Gesztesi Károly (Kutula) rutinból előhívott cigányvajdája is. Ebben persze az is bizonnyal közremunkált, hogy a színészvezetés és a jó ízlés nem erős oldala Béres Attila rendezésének, amit az első felvonás záró mozzanata, a kezében tálcával némán rázkódó öreg háziszolga, az operettbeli Firszként magára maradó Hollósi Frigyes mikrojelenete már-már zavaróan érzékletessé tett számunkra.

A cselekményben kulcsszerepet játszó Csorna (Czerna) folyó helyett a színpadképet a Daróczi Sándor által telepített kiserdő uralja - minden különösebb funkció s érzéki élményszerzés nélkül. Igaz, a csenevész fák meg a háttérben kifeszített függőhíd látványa korántsem oly feszélyező, mint a Messze a nagyerdő dallamára összeboruló nomádok és letelepedettek jelenre kancsalító békeszcénája, vagy épp a vétkesen magukra hagyott operaénekesek mesterkélt, az operettjátszás legrosszabb hagyományait idéző prózaédelgése. Frankó Tündének (Ilona) és Kiss B. Atillának (Józsi) még kiegyensúlyozott vokális teljesítményük nyugtázása mellett sem könnyű elnézni e kulisszahasogató, inzulinra szoktató beszédmodort, s csak örülhetünk, hogy legalább a sukár hegedűművészben csalódó, s román jegyeséhez visszatérő Zórikát, azaz Rácz Ritát nem kell ily hamisságokon kapnunk. A profi énekesek, valamint a Stohl András-Kovács Patrícia kettős mindazonáltal becsülettel megküzd a dalokért, s a Közép-Európa Táncszínház közreműködése is tetszést arat (koreográfia: Bodor Johanna és Szögi Csaba), ám Lehár Ferenc ezúttal nem segít: dallaminvenciója meglepően gyérnek bizonyul. Mi tagadás, a második felvonást bevezető EtnoRom önfeledt produkciójához képest az operett muzsikája igencsak vértelen. S emléke gyorsabban múlik, mint a cigányszerelem.

Szegedi Szabadtéri Játékok, Dóm tér, július 3.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."