"De lám az idő furcsa dolog,
Ameddig itt van, észre sem vesszük,
De ha egyszer elmúlt,
Nem érzünk mást, csak őt.
Körülfog mindenütt,
Odabúvik lelkünkbe,
Barázdát szánt az arcokon,
A tükrön is végigszánt,
Halántékomra omlik
És közted és közöttem
Itt sejtem az órát.
Halkan pereg a porszem!
Ah, Quinquin!
Sokszor hallani vélem,
Hullnak folyton!
Sokszor éjjel is
Fölébredek én
És sorban minden órát
Megállítok."
Várady Sándor százegy éves magyar fordításában panaszolja ezekkel a szavakkal az idő múlását A rózsalovag Tábornagynéja, akit nagykamasz kedvese még Bichette-nek, magyarán őzikének becéz, ám aki már 32 esztendős virultában előre érzi a szépséget hervasztó öregedés feltartóztathatatlan munkáját. Tudjuk, ami egyszer elmúlt, az vissza többé már nem hozható, viszont hála a technikának - megismételhető. Éppenséggel így jut majd ismétlés formájában szerdán újra elénk A rózsalovag 2010. januári előadása is a New York-i Metropolitanből: Werdenberg hercegné szerepében az ihletetten melankolikus Renée Fleminggel (képünkön), valamint Susan Grahammel és Christine Schäferrel (Uránia, augusztus 22., hat óra). Ugyanitt még szombaton a keleti fellegvár, a moszkvai Bolsoj balettközvetítése ígér tartósított állapotában is váltig friss élményt, méghozzá ezúttal Adolphe Adam életének utolsó balettzenéjére, az 1856-os Kalózhajóra eltáncolva Marius Petipa gyöngéd kezekkel fölpaskolt klasszikus koreográfiáját (Uránia, augusztus 18., öt óra).
Egyebekben az elkövetkező napok hangversenyéletét a Zempléni Fesztivál záróeseménye, valamint a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválmásodik fele dominálja majd. Az előbbi fesztivál legutolsó koncertje idén egyetlenegy, ámde annál jelentékenyebb műsorszámmal követel ki tőlünk egy sárospataki kiszállást: Händel Messiását adják majd ugyanis a Hollerung Gábor irányítása alatt egymással összedolgozó budafoki muzsikusok, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság tagjai, s persze a jeles énekes szólisták, sorukban Megyesi Schwartz Lúciával és Kovács Istvánnal (református templom, augusztus 19., nyolc óra). Mindeközben a kaposvári Szivárvány Kultúrpalotában egyre sorjáznak majd a szerencsés fesztiválozók elé a változatosabbnál változatosabb összeállítású koncertek: az előadóművészek összepárosításának variációit tekintve épp úgy, mintha a zenetörténeti korszakok és stílusok közötti merész és fantáziadús barangolások gyakorlatát vennénk szemügyre. Így például a somogyi megyeszékhely büszkeségére szolgáló zeneünnep utolsó, késő esti hangversenyét az Itáliából Würzburgba áttelepült XVIII. századi komponista, a kismester Giovanni Benedetto Platti gambaszonátája nyitja majd, hogy Claude Debussy és Dohnányi Ernő egy-egy műve mellett még valamiféle egészen különleges műsorszám is felhangozzon Kelemen Barnabás és a csellista Nicolas Altstaedt előadásában: egy zenei "párbeszéd" Johann Sebastian Bach csellószvitjeinek és hegedűpartitáinak fölhasználásával (augusztus 20., tizenegy óra).
