rés a présen

"Nem veszik rossz néven, ha valaki megmutatja"

Pápai Zsanett énekes

  • rés a présen
  • 2013. november 10.

Zene

rés a présen: Mi is az a Jazzin' the Box és a Jazz Poetry?

Pápai Zsanett: A Jazzin' the Box egy olyan, egyedi hangzású kvartett, mellyel egyrészt dzsessz-sztenderdeket dolgozunk fel beatboxalapra modern (pl. hiphop) groove-okkal, másrészt számunkra kedves popdalokat "dzsesszesítünk" saját ízlésünk szerint. A tagok Horváth "Tojás" Gábor (zongora), Horváth Balázs (bőgő) / Dévényi Zoltán (basszusgitár) és Fekete János "Jammal" (beatbox). A Jazz Poetryben Gödri Bulcsu versei szólalnak meg Dévényi Zoltán zenéire (gitár, zongora és elektronikus alapokkal), énekimprovizációkkal és egy Akai EWI 4000s fúvós szintetizátorral kiegészülve.

rap: Te dzsesszénekesnőnek születtél?

PZS: Dzsesszénekesnőnek biztosan nem, énekesnek talán. Sejthettem volna, hogy ezzel kell foglalkoznom, de nagyon jól ment a tanulás, illetve rengeteg különböző dolog érdekelt, így szereztem egy közgazdászdiplomát, majd szerelemből elvégeztem a filozófia szakot, mire megszilárdult bennem az elhatározás, hogy a zenével akarok komolyan foglalkozni. Tehát elég későn kezdtem bele, megpróbáltam nem énekessé válni, de valahogy nem jött össze. Egyébként elsősorban nem dzsesszénekesnek, hanem előadóművésznek tartom magam. A dzsessz az egyik irány a sok közül, ami inspirál.

rap: A nemzetközi porondon is bemutatkoztál. Melyek a legfontosabb helyszínek, kik a legfontosabb partnerek?

PZS: Fantasztikus élmény volt Joe Fondával vagy Rene Trossmannel együtt játszani. A legfontosabb mégis a párizsi koncertem. Mindössze egy szemesztert töltöttem kint (a Sorbonne-on tanultam ekkor filozófiát), mialatt az "ölembe hullott" egy önálló koncert lehetősége a Music Hallban és egy saját kiállítás a Village Suisse-ben (a Cécile Charron Galériában). Szeretem a franciákat, mert hagyják egymást élni, és nem veszik rossz néven, ha valaki megmutatja, mire képes.

rap: Mik a meghatározó zenék, impulzusok?

PZS: Sokféle zenét hallgatok. Madeleine Peyroux és Mina Agossi a kedvencem - egyikük sem "tipikus" dzsesszénekes, mindketten különböző stílusokkal, azok egymásra hatásával kísérleteznek. Szeretem Björköt a kreativitása miatt, Madonnát a karizmája miatt, imádom Kurt Cobaint (Nirvanán nőttem fel), s persze az olyan géniuszokat, mint Prince vagy Michael Jackson, na meg Steve Reich. Zenén kívül leginkább Kandinszkij festészete inspirál, filozófiában Nietzsche, Deleuze, Sartre, Bergson stb. Divatban Paco Rabanne, Jean-Paul Gaultier és újabban Kaposi Dorka, akinek izgalmas kreációit nemrégiben fedeztem fel.

rap: Hol hallhatunk téged legközelebb?

PZS: Mostanában a koncertezés kicsit háttérbe szorult az életemben, ugyanis zenésztársaimmal együtt elmélyülten dolgozunk következő projektjeinken, saját dalainkon, tehát amolyan alkotói fázisban vagyunk. Eközben azért néhány hetente adunk egy-egy klubkoncertet, legközelebb a Jazzin' the Boxszal játszunk október 17-én az Almárium bisztróban (Bp. VIII., Horánszky u. 5.). A további fellépések időpontjáról és helyszínéről a honlapomon (papaizsanett.hu), illetve a Facebookon keresztül érdemes tájékozódni.

rap: Lemez, videó, show?

PZS: Abszolút. Ezeknek a megalkotásával, előkészítésével telnek most a napok. Nem szeretném előre lelőni a poénokat, de annyit elárulhatok, hogy a zene, amelyet most készítünk, egészen más lesz, mint amit eddig hallhattak tőlünk. Következő közös formációnkban Horváth "Tojás" Gábor - aki zeneszerzőként és dzsesszzongoristaként már rengeteget bizonyított - olyan zenét játszik, amit eddig soha, én pedig végre zeneszerzőként és szövegíróként is kifejezésre juttathatom az ízlésemet. Ezzel egy új irányba indulunk, kicsit távolodva a dzsessztől, közeledve az elektronikus popzenéhez.

rap: Vannak babonáid?

PZS: Babonásan hiszek abban, hogy ha színvonalas dolgot csinálsz, megtalálod az arra fogékony közönséget, és hogy a minőségi könnyűzenének van még jövője - akár Magyarországon is.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.