rés a présen

"Nem veszik rossz néven, ha valaki megmutatja"

Pápai Zsanett énekes

  • rés a présen
  • 2013. november 10.

Zene

rés a présen: Mi is az a Jazzin' the Box és a Jazz Poetry?

Pápai Zsanett: A Jazzin' the Box egy olyan, egyedi hangzású kvartett, mellyel egyrészt dzsessz-sztenderdeket dolgozunk fel beatboxalapra modern (pl. hiphop) groove-okkal, másrészt számunkra kedves popdalokat "dzsesszesítünk" saját ízlésünk szerint. A tagok Horváth "Tojás" Gábor (zongora), Horváth Balázs (bőgő) / Dévényi Zoltán (basszusgitár) és Fekete János "Jammal" (beatbox). A Jazz Poetryben Gödri Bulcsu versei szólalnak meg Dévényi Zoltán zenéire (gitár, zongora és elektronikus alapokkal), énekimprovizációkkal és egy Akai EWI 4000s fúvós szintetizátorral kiegészülve.

rap: Te dzsesszénekesnőnek születtél?

PZS: Dzsesszénekesnőnek biztosan nem, énekesnek talán. Sejthettem volna, hogy ezzel kell foglalkoznom, de nagyon jól ment a tanulás, illetve rengeteg különböző dolog érdekelt, így szereztem egy közgazdászdiplomát, majd szerelemből elvégeztem a filozófia szakot, mire megszilárdult bennem az elhatározás, hogy a zenével akarok komolyan foglalkozni. Tehát elég későn kezdtem bele, megpróbáltam nem énekessé válni, de valahogy nem jött össze. Egyébként elsősorban nem dzsesszénekesnek, hanem előadóművésznek tartom magam. A dzsessz az egyik irány a sok közül, ami inspirál.

rap: A nemzetközi porondon is bemutatkoztál. Melyek a legfontosabb helyszínek, kik a legfontosabb partnerek?

PZS: Fantasztikus élmény volt Joe Fondával vagy Rene Trossmannel együtt játszani. A legfontosabb mégis a párizsi koncertem. Mindössze egy szemesztert töltöttem kint (a Sorbonne-on tanultam ekkor filozófiát), mialatt az "ölembe hullott" egy önálló koncert lehetősége a Music Hallban és egy saját kiállítás a Village Suisse-ben (a Cécile Charron Galériában). Szeretem a franciákat, mert hagyják egymást élni, és nem veszik rossz néven, ha valaki megmutatja, mire képes.

rap: Mik a meghatározó zenék, impulzusok?

PZS: Sokféle zenét hallgatok. Madeleine Peyroux és Mina Agossi a kedvencem - egyikük sem "tipikus" dzsesszénekes, mindketten különböző stílusokkal, azok egymásra hatásával kísérleteznek. Szeretem Björköt a kreativitása miatt, Madonnát a karizmája miatt, imádom Kurt Cobaint (Nirvanán nőttem fel), s persze az olyan géniuszokat, mint Prince vagy Michael Jackson, na meg Steve Reich. Zenén kívül leginkább Kandinszkij festészete inspirál, filozófiában Nietzsche, Deleuze, Sartre, Bergson stb. Divatban Paco Rabanne, Jean-Paul Gaultier és újabban Kaposi Dorka, akinek izgalmas kreációit nemrégiben fedeztem fel.

rap: Hol hallhatunk téged legközelebb?

PZS: Mostanában a koncertezés kicsit háttérbe szorult az életemben, ugyanis zenésztársaimmal együtt elmélyülten dolgozunk következő projektjeinken, saját dalainkon, tehát amolyan alkotói fázisban vagyunk. Eközben azért néhány hetente adunk egy-egy klubkoncertet, legközelebb a Jazzin' the Boxszal játszunk október 17-én az Almárium bisztróban (Bp. VIII., Horánszky u. 5.). A további fellépések időpontjáról és helyszínéről a honlapomon (papaizsanett.hu), illetve a Facebookon keresztül érdemes tájékozódni.

rap: Lemez, videó, show?

PZS: Abszolút. Ezeknek a megalkotásával, előkészítésével telnek most a napok. Nem szeretném előre lelőni a poénokat, de annyit elárulhatok, hogy a zene, amelyet most készítünk, egészen más lesz, mint amit eddig hallhattak tőlünk. Következő közös formációnkban Horváth "Tojás" Gábor - aki zeneszerzőként és dzsesszzongoristaként már rengeteget bizonyított - olyan zenét játszik, amit eddig soha, én pedig végre zeneszerzőként és szövegíróként is kifejezésre juttathatom az ízlésemet. Ezzel egy új irányba indulunk, kicsit távolodva a dzsessztől, közeledve az elektronikus popzenéhez.

rap: Vannak babonáid?

PZS: Babonásan hiszek abban, hogy ha színvonalas dolgot csinálsz, megtalálod az arra fogékony közönséget, és hogy a minőségi könnyűzenének van még jövője - akár Magyarországon is.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.