Parasztbarokk - Carlos Reygadas: Mennyei háború (film)

  • - dercsényi -
  • 2006. október 19.

Zene

Amikor a rendező első filmje, a Japán elején a férfi elhagyja a várost és vidékre megy, megfogalmazódik a kérdés: de vajon mi történik azon az autók lámpáitól pirosló helyen? Reygadas második nagyjátékfilmjében erről beszél.

Amikor a rendező első filmje, a Japán elején a férfi elhagyja a várost és vidékre megy, megfogalmazódik a kérdés: de vajon mi történik azon az autók lámpáitól pirosló helyen? Reygadas második nagyjátékfilmjében erről beszél. Mégpedig szokásához híven nem a bédekkerek nyelvét használva.

Izzadó, komoly arcra szegeződik a kamera, s kúszik egyre lejjebb. Meztelen, hordóhasú testet látunk egy üres fal előtt, ő Marcos. Megalázzák, meg fogják verni? A lágy muzsika mellett ennek az ágyéktájon felbukkanó női fej is ellentmond. Reygadas egy finoman fényképezett, mégsem álságos, több hangulati-kontextuális értelmezést is megengedő orális aktussal indít, megadva így az egész filmre érvényes esztétikai kódrendszert.

Marcos zászlófelvonó a mexikói seregben. Ennyit látunk belőle - ez kellően abszurd ahhoz, hogy érdekes legyen. A hajnali fel- és az esti levonás között pedig kisebb-nagyobb feladatai mellett éli életét a 30 milliós Mexikóvárosban. Reygadas kamerája szemként mutatja Marcos útjait, ám néha a mi szemünkké lesz. (A szemmel hősünknek amúgy is folyton problémája van; szemüvege állandóan összetörik.) Szóval a kamerába nevető fiú a metrón ránk nevet, vagy a Marcos mellett ülő léggitározó fiút neveti ki? A folyton változó nézőpont minduntalan kizökkenti nyugalmából a nézőt, ugyanis a rendezőnek van egy másik húzása is, amikor a kamera csak gubbaszt, egy helyben ül. Nehéz leírni, mennyi kiszolgáltatottság és nyomorúság rejlik ebben a tekintgető kamerában. Reygadas nem sokkol a szegénység képeivel, hanem képes arra, hogy a nyomorúság részesévé tegye nézőit.

Paradox módon a rendező nyilatkozataiban mindig esztétikai alapon indokolja képeit, nem keres konkrét morális üzenetet, ránk bízza a történtek erkölcsi megítélését.

Bár a filmben aránylag kevés akció van, egy jelenetből mégis megtudjuk, hogy Marcos és felesége váltságdíj reményében elrabolt egy gyereket, aki időközben meghalt. A film tulajdonképpen azt követi, hogy az egyszeri zászlófelvonó hogy próbálja meg feldolgozni ezt a tényt. Töredékes párbeszédek gyenge fénye mellett megindítóan gyöngéd kapcsolat képe bontakozik ki Marcos és felesége között, miközben a férfi időnként megcsalja a nőt a társadalom másik kasztjához tartozó ezredes lányával, Anával, aki egy félig titkos bordélyban dolgozik. Hopp, a társadalmi kettészakítottság ül a bűn nyomasztó magányának nyakára.

Reygadas keveset beszélteti figuráit, ám remekül teremt amúgy össze nem illő elemekből különleges atmoszférát, amely egyszerre realista és stilizált, erős jelentésű, ám mégis ezerarcú.

Forgalmazza a Proton Cinema

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.