mi a kotta?

Pisztoly a halántéknál

  • mi a kotta
  • 2016. január 3.

Zene

„Ha ti is így látjátok, elégséges időtöltés lesz számunkra a beszéd; azt gondolom ugyanis, hogy mindegyikünk sorra, jobb felé haladva, mondjon beszédet Erósz dicséretére, amilyen szépet csak tud, s Phaidrosz kezdje, mert ő hever az első helyen és egyúttal ő a mai beszélgetésünk atyja.

– Senki sem fog ellened szavazni, Erüximakhosz – mondotta Szókratész. – Mert sem én nem fogok veled ellenkezni, aki, megvallom, semmi máshoz nem értek, csak a szerelemhez, sem Agathón vagy Pauszaniasz, még kevésbé Arisztophanész, aki csak Dionüszosszal és Aphroditével tölti az időt, és senki más sem azok közül, akiket itt látok. Mi ugyan, akikre utoljára kerül a sor, kicsit rosszul járunk, de ha az előttünk lévők kielégítően és szépen fognak beszélni, mi is meg leszünk elégedve. Kezdje tehát Phaidrosz jó szerencsével, s dicsőítse Erószt.” Platón Lakomájában így indul útjára a nagy és örök téma, a világot mozgásban tartó Erósz pertraktálása, amely Leonard Bernsteinnek hála, most a koncertteremben is elénk fog jutni. A platóni mű nyomán komponált kvázi-hegedűversenye, a Szerenád ugyanis felhangzik majd a Nemzeti Filharmonikusok szerdai koncertjén: Olari Elts vezénylete alatt, Kelemen Barnabás szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, de­cember 9., fél nyolc).

Az NFZ hangversenyén Bernsteiné mellett Brahms Szerenádja is ott szerepel majd, míg ugyanekkor a Zeneakadémián Csajkovszkij kedvelt Vonósszerenádját fogja elhúzni a remek muzsikusokból összeálló Bécs–Berlin Kamarazenekar (december 9., fél nyolc). Ezen az utóbb említett koncerten egy versenyműnek két szólistája is lesz, merthogy Sosztakovics I. zongoraversenyében nemcsak a nagyszerű Gyenyisz Macujevnek jut kitüntetett szerep, de elkél majd ott egy bravúros trombitás is, ezúttal a Berlini Filharmonikusoktól érkező Tarkövi Gábor személyében.

Egy legendás történetű koncert meg egy legendás múltú zenekar – még ezek is ránk várnak az elkövetkező napokban, egészen pontosan szombaton. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ugyanis Kocsis Zoltán vezénylete alatt megismétli azt az 1945. március 17-i nevezetes koncertet, mellyel a Zeneakadémián hetven éve újraindult a hangversenyélet (de­cember 6., fél nyolc). Az egykor Ferencsik János által dirigált program az Egmont-nyitánnyal kezdődött, s felhangzott rajta Mendelssohn e-moll hegedűversenye is, melyet mi most Pusker Júlia szólójával hallunk majd. A Müpába pedig eljön ezen a hétvégén a Cseh Filharmonikusok pompás együttese, méghozzá a zenekar vezető karmestere, Jiři Bělohlávek társaságában (december 5., fél nyolc). Legsajátabb repertoárjukból játszanak majd ezen az estén: egy Janáček-szvit és egy Martinů-rapszódia-koncert (tulajdonképpen brácsaverseny) nyomában az elmellőzhetetlen Antonin Dvořák VI. szimfóniája is vonó alá fog jutni.

S végezetül egy kamarazenei különlegesség Erósz koncerttermi hívei számára: Várdai István és vendégeinek koncertje a Zeneakadémián (december 4., fél nyolc). Várdai, Szergej Krilov és a többiek a kiadott műsor utolsó száma gyanánt Brahms c-moll zongoranégyesét játsszák majd, amelyből akár Clara Schumann felé szálló, titkos szerelmi vallomást is kihallhatunk. „A kotta borítójára egy halántékhoz szegezett pisztoly dukálna, az fejezné csak ki igazán a zene jellegét” – fogalmazott az e kérdésben legilletékesebb nyilatkozó, maga Brahms.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.