Lemez

Pleyel: String Quartets

  • - csk -
  • 2016. október 22.

Zene

Kevés olyan sokoldalú muzsikust ismer a 18–19. század zenetörténete, mint amilyen Ignaz Pleyel volt. Osztráknak született, de franciaként halt meg, egy évvel Mozart után látta meg a napvilágot, de hárommal túlélte Beethovent. Pályája során volt arisztokraták pártfogoltja, de szabad vállalkozó is. Zeneszerzőként kezdte, majd foglalkozott hangversenyrendezéssel, zeneműkiadással, hangszerkészítéssel – és mindig, mindenben sikeres volt. Huszonhat évesen Strasbourgban telepedett le, francia nőt vett feleségül – fia, Camille, Chopin barátja már a francia zenetörténet részeként tevékenykedett zongoraművészként és az apai zongoragyár örököseként.

Mindezek alapján az utókor Pleyelt olyan muzsikusnak vélheti, aki inkább volt üzletember, mint művész. Ebben a feltételezésben talán nem is tévedünk: a zeneszerző, aki saját korában igen sikeres volt, ma már nem tartozik a gyakran játszott komponisták közé. Mégis érdemes megismerni műveit, mert ez a könnyű kezű mester fontos információkkal szolgálhat arról, milyen volt a 18. és a 19. század fordulóján a zenei köznyelv, a talaj, amelyből a nagy klasszikusok művészete kisarjadt. Most négy Pleyel-vonósnégyest hallgathatunk meg a Capella Savaria tagjaiból alakult Authentic Quartet (Kalló Zsolt, Bozzai Balázs, Rác Gábor, Vályi Csilla) új lemezén. Ezek a két- vagy háromtételes vonósnégyesek nem emlékeztetnek Haydn és Mozart kvartettjeire: egyszerűek és köznapiak, hangvételük a könnyed házi muzsikáé, a nehézséget mind technikai, mind szellemi szempontból kerülik. Mivel feltehetőleg egy 1792-es angol koncertkör­út során keletkeztek, valamennyi kompozícióban találunk egy „air eccossois”-t vagy „rondo eccossois”-t – vagyis skót népzenei elemeket feldolgozó tételt. Az előadásmód szellemes és fordulatos, de Kalló Zsolt, aki szólistaként az elmúlt években remek felvételek sorával ajándékozta meg a közönséget, ezúttal nem mindig játszik teljesen tisztán.

Hungaroton, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.