Lemez

Pleyel: String Quartets

  • - csk -
  • 2016. október 22.

Zene

Kevés olyan sokoldalú muzsikust ismer a 18–19. század zenetörténete, mint amilyen Ignaz Pleyel volt. Osztráknak született, de franciaként halt meg, egy évvel Mozart után látta meg a napvilágot, de hárommal túlélte Beethovent. Pályája során volt arisztokraták pártfogoltja, de szabad vállalkozó is. Zeneszerzőként kezdte, majd foglalkozott hangversenyrendezéssel, zeneműkiadással, hangszerkészítéssel – és mindig, mindenben sikeres volt. Huszonhat évesen Strasbourgban telepedett le, francia nőt vett feleségül – fia, Camille, Chopin barátja már a francia zenetörténet részeként tevékenykedett zongoraművészként és az apai zongoragyár örököseként.

Mindezek alapján az utókor Pleyelt olyan muzsikusnak vélheti, aki inkább volt üzletember, mint művész. Ebben a feltételezésben talán nem is tévedünk: a zeneszerző, aki saját korában igen sikeres volt, ma már nem tartozik a gyakran játszott komponisták közé. Mégis érdemes megismerni műveit, mert ez a könnyű kezű mester fontos információkkal szolgálhat arról, milyen volt a 18. és a 19. század fordulóján a zenei köznyelv, a talaj, amelyből a nagy klasszikusok művészete kisarjadt. Most négy Pleyel-vonósnégyest hallgathatunk meg a Capella Savaria tagjaiból alakult Authentic Quartet (Kalló Zsolt, Bozzai Balázs, Rác Gábor, Vályi Csilla) új lemezén. Ezek a két- vagy háromtételes vonósnégyesek nem emlékeztetnek Haydn és Mozart kvartettjeire: egyszerűek és köznapiak, hangvételük a könnyed házi muzsikáé, a nehézséget mind technikai, mind szellemi szempontból kerülik. Mivel feltehetőleg egy 1792-es angol koncertkör­út során keletkeztek, valamennyi kompozícióban találunk egy „air eccossois”-t vagy „rondo eccossois”-t – vagyis skót népzenei elemeket feldolgozó tételt. Az előadásmód szellemes és fordulatos, de Kalló Zsolt, aki szólistaként az elmúlt években remek felvételek sorával ajándékozta meg a közönséget, ezúttal nem mindig játszik teljesen tisztán.

Hungaroton, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.