TAVASZ - Rés a présen

Rejtett gyökerek

Karosi Júlia énekesnő

  • rés a présen
  • 2014. április 20.

Zene

rés a présen: Miért New Yorkban jelent meg az új lemezed? Milyen zenei anyag került rá?

Karosi Júlia: A New York-i Dot Time Records volt az első kiadó, ahová a vadonatúj, 2013 nyarán készült demófelvételeimet elküldtem, amelyeket a kvartettemmel és Tobias Meinhart német szaxofonossal vettünk fel. Hihetetlen volt, hogy a kiadó egy órán belül válaszolt. Délután már Skype-on tárgyaltunk arról, mikor és hogyan készüljön el a lemez, annyira megfogta őket az anyag. Elsősorban az tetszett nekik, hogy nem sztenderdeket énekelek, hanem saját szerzeményeket és népdalfeldolgozásokat. Az új lemezen is ezek szerepelnek.

rap: Mire utal a Hidden Roots lemezcím?

KJ: A cím jelentése magyarul rejtett gyökerek. Ez arra utal, hogy feltettem magamnak a kérdést: hogyan határoznám meg magamat magyar dzsesszénekesként? A dzsessz hagyományain túl melyek azok a zenei gyökerek, amelyekhez a legerősebben kötődöm? Ezt próbáltam felkutatni és zeneileg megfogalmazni ezen az albumon, úgy, hogy benne legyenek azok a legfontosabb szálak, amelyek engem zeneileg meghatároznak.

rap: Hol és mikor lesz a hazai lemezbemutató, és mik a fő szempontjai a műsornak?

KJ: A lemezbemutató koncert a Budapesti Tavaszi Fesztiválon lesz március 26-án, a Bálnában. Ott a lemez teljes anyagát eljátsszuk, teljes létszámban, ahogyan a lemezen is szerepelünk: Tálas Áron zongorán, Bögöthy Ádám nagybőgőn, Varga Bendegúz dobon játszik, valamint itt lesz Tobias Meinhart szaxofonos is New Yorkból, és Kovács Linda dzsesszénekesnő is énekel majd két dalban.

rap: Voltak-e, vannak-e előképeid, kedvenceid a dzsessz és a népzene fúziójának művelői között?

KJ: Természetesen. Nagy tisztelettel és csodálattal tekintek egykori tanáromra, Borbély Mihályra, akivel már volt szerencsém egy színpadra lépni, és hamarosan újra zenélünk majd együtt. Meghatározó élmény volt számomra, amikor először hallottam Dresch Mihály zenéjét és játékát, és ugyanilyen erőteljes élmény volt, amikor élőben hallottam Szalóki Ági Hallgató című lemezének a dalait.

rap: Hol lehet még látni, hallani téged tavasszal, nyáron?

KJ: A lemez kapcsán már most sok felkérést kaptunk. A zenekarommal, a Karosi Júlia Quartettel április 4-én Debrecenben lépünk fel, április 24-én Stuttgartban, a Magyar Intézetben, április 26-án Brémában, a neves Jazzahead! fesztiválon, ami hatalmas dolog számunkra, április 30-án pedig a Művészetek Palotájában, a jazz világnapján játszunk.

rap: Választhattál volna más hivatást is, mint a zene?

KJ: Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végeztem, szeretek néha teljesen elfeledkezni az engem körülvevő világról, aminek a zene mellett az olvasás is csodálatos módja. Ha nem zenélnék, akkor valószínűleg olyan pályát választanék, ahol reggeltől estig olvasnom kellene.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.