TAVASZ - Rés a présen

"A zene mindig antirasszista volt"

Lőrincz Marcell, a Szubjektív Értékek Alapítvány elnöke

  • rés a présen
  • 2014. április 20.

Zene

rés a présen: Mióta van antirasszista zenei fesztivál nálunk, és mi az eredete?

Lőrincz Marcell: Biztos voltak korábbi antiraszszista zenei események, én magunkról tudom, hogy 2000 óta szervezünk ilyen rendezvényeket, legalább egyet minden év március 21-e környékén. Annak idején egy nemzetközi szabadrádiós szervezet felhívására csatlakoztunk a dologhoz Pécsett, a szakmai programok mellett fontosnak tartottuk a kultúrát, így a zenét is. Ez a kombináció azóta is működik. Amikor a budapesti brit követség 2009-ben a Szigettel együtt bejelentette, hogy Zene a rasszizmus ellen (ZARE) címmel szerveznek koncertet a nulladik napra, tudtuk, hogy ez közel fog állni hozzánk.

rap: Mikortól és miért veszel részt benne?

LM: A szigetes koncert után hivatalosan is átvettük a kampányt, és azóta több saját eseményt szerveztünk a ZARE égisze alatt, de szívesen csatlakoztunk mások koncertjeihez, illetve legalább hirdetés szintjén támogattuk azokat, akik az üzenetünket felvállalták.

rap: Hogyan lehet ezt az egészet magyarítani?

LM: Bár ez egy brit kezdeményezés honosítása, az alapvető dolgok benne érvényesek bármely nemzetre vagy országra. Ráadásul onnantól kezdve, hogy magyar zenészek játszanak és énekelnek, nekem magyar máris az egész. Talán annyi a lényeges különbség, hogy míg a Rock Againt Racism vagy az LMHR egy-egy brit politikai pártot támad a rasszizmusuk miatt, mi itthon az amúgy is agyonpolitizált közegben ezt nem követtük. Pártoktól függetlenül szeretnénk a rasszizmust száműzni a közéletből, és nagy tévedés lenne ezt csupán egyetlen pártra terhelni.

rap: Mikor lesz az esemény, és mik belőle a kiemelt programok, illetve a személyes kedvenceid?

LM: Március 21-én, az antirasszista világnapon várunk mindenkit több helyszínen (Gödör klub, 400, Spinoza, Roham, Central Passage). Kiemelt programunk lesz az A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. fellépése, de várom nagyon az Oláh Krisztián Trio & Colour Art Ensemble Harmonies against racism műsorát is. A zenei programok mellett összművészeti program, kiállítás, filmvetítés, divatbemutató is lesz. Személy szerint a Romok című monodrámára is nagyon kíváncsi leszek, a színház mindig lenyűgözött, és ez az előadás pedig nagyon erősnek ígérkezik.

rap: Vannak itthon ennek a műfajnak hagyományai?

LM: A zene mindig antirasszista volt. A zenében, akárcsak a sportban, nem értelmezhető a származási alapon való kirekesztés, a tehetség számít és a teljesítmény. Tulajdonképpen bármely zenei műfaj képviselheti ezt a hagyományt, de persze azok, amelyek proaktívan állnak a társadalmi témák feldolgozásához (ska, hip-hop, reggae stb.), könnyebben kerülnek képbe.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.