TAVASZ - Rés a présen

"A zene mindig antirasszista volt"

Lőrincz Marcell, a Szubjektív Értékek Alapítvány elnöke

  • rés a présen
  • 2014. április 20.

Zene

rés a présen: Mióta van antirasszista zenei fesztivál nálunk, és mi az eredete?

Lőrincz Marcell: Biztos voltak korábbi antiraszszista zenei események, én magunkról tudom, hogy 2000 óta szervezünk ilyen rendezvényeket, legalább egyet minden év március 21-e környékén. Annak idején egy nemzetközi szabadrádiós szervezet felhívására csatlakoztunk a dologhoz Pécsett, a szakmai programok mellett fontosnak tartottuk a kultúrát, így a zenét is. Ez a kombináció azóta is működik. Amikor a budapesti brit követség 2009-ben a Szigettel együtt bejelentette, hogy Zene a rasszizmus ellen (ZARE) címmel szerveznek koncertet a nulladik napra, tudtuk, hogy ez közel fog állni hozzánk.

rap: Mikortól és miért veszel részt benne?

LM: A szigetes koncert után hivatalosan is átvettük a kampányt, és azóta több saját eseményt szerveztünk a ZARE égisze alatt, de szívesen csatlakoztunk mások koncertjeihez, illetve legalább hirdetés szintjén támogattuk azokat, akik az üzenetünket felvállalták.

rap: Hogyan lehet ezt az egészet magyarítani?

LM: Bár ez egy brit kezdeményezés honosítása, az alapvető dolgok benne érvényesek bármely nemzetre vagy országra. Ráadásul onnantól kezdve, hogy magyar zenészek játszanak és énekelnek, nekem magyar máris az egész. Talán annyi a lényeges különbség, hogy míg a Rock Againt Racism vagy az LMHR egy-egy brit politikai pártot támad a rasszizmusuk miatt, mi itthon az amúgy is agyonpolitizált közegben ezt nem követtük. Pártoktól függetlenül szeretnénk a rasszizmust száműzni a közéletből, és nagy tévedés lenne ezt csupán egyetlen pártra terhelni.

rap: Mikor lesz az esemény, és mik belőle a kiemelt programok, illetve a személyes kedvenceid?

LM: Március 21-én, az antirasszista világnapon várunk mindenkit több helyszínen (Gödör klub, 400, Spinoza, Roham, Central Passage). Kiemelt programunk lesz az A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. fellépése, de várom nagyon az Oláh Krisztián Trio & Colour Art Ensemble Harmonies against racism műsorát is. A zenei programok mellett összművészeti program, kiállítás, filmvetítés, divatbemutató is lesz. Személy szerint a Romok című monodrámára is nagyon kíváncsi leszek, a színház mindig lenyűgözött, és ez az előadás pedig nagyon erősnek ígérkezik.

rap: Vannak itthon ennek a műfajnak hagyományai?

LM: A zene mindig antirasszista volt. A zenében, akárcsak a sportban, nem értelmezhető a származási alapon való kirekesztés, a tehetség számít és a teljesítmény. Tulajdonképpen bármely zenei műfaj képviselheti ezt a hagyományt, de persze azok, amelyek proaktívan állnak a társadalmi témák feldolgozásához (ska, hip-hop, reggae stb.), könnyebben kerülnek képbe.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.