Lemez

Sólstafir: Ótta

  • V. Á.
  • 2014. október 11.

Zene

Az izlandi Sólstafir az utóbbi évek európai undergroundjában az egyik legfontosabb zenekar. Igazi öntörvényű csapat, amely magasról tesz mindenféle mainstream elvárásra: korábban képesek voltak például egy majd’ húszperces, instrumentális dallal indítani az aktuális lemezüket, az utóbbi néhány anyagukon már kizárólag az anyanyelvükön énekeltek – ez mondjuk a Sigur Rósnak is bejött –, legutolsó lemezük, a Svartir Sandar pedig egy minden kompromisszumot nélkülöző, irgalmatlanul hosszú, mégis csodaszép és magával ragadó dupla anyag volt.

Az Ótta, amelynek dalai az izlandi háromórás időegységekről, az eyk­tirekről kapták a címüket, gyakorlatilag a Svartir Sandaron, illetve a korábban a Köldön kitaposott úton megy tovább azzal a különbséggel, hogy ezúttal tömörebben és kompaktabban fogalmazták meg dalaikat az izlandiak. Most csak az utolsó dal, a Náttmál csúszik tíz perc fölé, a legrövidebb Miðdegi pedig már-már olyan, mintha egy Smashing Pumpkins-feldolgozás lenne, és a maga pulzáló ritmikájával teljesen jól áll a csapatnak. A Sólstafir persze most sem szakított a terjengős, hosszú témákkal: óriási klisé, de az Ótta néhány dala pont olyan, mintha egy rockosabb Sigur Róst hallanánk. A végeredmény azonban most is hibátlan, s így át is tudták vinni a Svartir Sandar által nagyon magasra tett lécet. A Sólstafir novemberi turnéja Budapestet is eléri: ezek után kötelező megnézni őket élőben.

Seasons Of Mist, 2014; a Sólstafir november 19-én játszik a Dürer kertben

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.