Lemez

Sun Kil Moon: Benji

  • Lang Ádám
  • 2014. április 7.

Zene

"A fesztiválokon mindenki idősebb nálam egy húszassal" - énekli elégikus baritonján Mark Kozelek a hatodik Sun Kil Moon-lemezen. 2002-ben alakított zenekarával a bokszolók mitológiájától indulva egyre személyesebb hangvétel felé haladt: legutóbbi két albumát már zenekara nélkül, egyetlen nejlonhúros gitárral vette fel.

Mostanra kifogyott a metaforákból - mondja. Helyettük áttételek nélküli sztorikat kapunk az utóbbi évek egyik legmegrázóbb folklemezén.

A most megjelent Benjin Kozelek az életmű tanulságait levonva feloldja a személyes sztorik és a mások élettörténete közti határvonalat. Történeteiben ártatlan emberek veszítik el életüket tragikusan, míg a sorozatgyilkosok természetes körülmények között hunynak el. Közben pedig folyamatosan jönnek a szívszorítóan kimért személyes utalások: például a férfi (Steve Shelley), aki dobol, szintén 51 - épp, mint a gyilkos volt, amikor meghalt; és csodálatosak a szülőkhöz intézett vallomások is.

Alapvetően most is csak Kozelek és a gitárja szól, amikor viszont - nagy ritkán - bejön valami más is, és kiegészíti a narratívát, az katartikus. A felrobbanó dezodor által megölt nőről szóló Carissa enyhítően csilingelő xilofonjai, a Kozelek szerelmeiről szóló dal lépcsőzetes építkezése, az apjához írt blues-óda gospelesen emelkedett kórusai, a Richard Ramirez nevű gyilkosról mesélő szám skizofrénre kettébontott, visszhangosított énektémái mind ilyenek. Ahol pedig nincs semmi, ott épp a hiány lesz a hozzáadott érték. A Benji a tragédiáival mondja el az életről, hogy mennyire szép.

Caldo Verde, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.