Koncert

Anna Calvi

Zene

A 33 éves angol gitáros-énekesnő 25 perces késéssel érkezik a kétharmadáig telt hajó színpadára. A tavalyelőtti szigetes triókoncerthez képest most már három kísérője van: a doboson és a szintis csajon kívül vele van egy szintén billentyűs csávó is, aki hol szintetikus basszust, hol analóg basszusgitárt szólaltat meg, és még vokálozik is.

Aki a pár hónapja megjelent második album, a One Breath miatt azt hiszi, hogy most már inkább az énekrészeken lesz a hangsúly, téved: Calvi a régi intenzitással nyűvi a hathúrost. A legjobb benne az, hogy nem majmol egyetlen gitárhőst sem, és elismerésre méltó, ahogy egy viszonylag komolyabb énektémát egy szintén igen bonyolult gitármenettel kísér - úgy, hogy közben le sem néz a hangszerére.

Lemezbemutató koncerthez illően természetesen az új dalok vannak túlsúlyban, így viszonylag hamar megkapjuk az Elizát, a Suddenlyt és a Sing To Me-t, no meg a jó zúzós Love Of My Life-ot, ami nem is állhatna távolabb a Queen hasonló című számától. A Bleed Into Me-ben nem reménykedtem, de az is elhangzik - természetesen nincs benne annyira monumentális kórus, mint a lemezverzión, de Calvi és a két hímnemű vokalista így is kitesz magáért. Innentől pedig leesik az alsó állkapocs, és ott is marad egy darabig. A TV On The Radio Wolf Like Me című számából Anna egy másik TV On The Radio-számot csinál, utána meg egyedül marad a színpadon, és szólóban gitározza/suttogja/bömböli el Bruce Springsteen Fire-jét. És ha már a Főnök, akkor mi sem lehetne stílszerűbb folytatás, mint a Born In The U.S.A.-re felvállaltan emlékeztető Desire az első albumról, immáron ismét a zenekarral kiegészülve. Rövid szünet után még jön egy négyszámos ráadás, melyet egy újabb feldolgozás (Frankie Laine-től) és a Blackout zár. A végkövetkeztetés pedig az, hogy Anna Calvi élőben (még) sokkal jobb, mint lemezen, és noha közel tíz hónap hátravan még az évből, erőteljesen kétlem, hogy fogok idén ennél jobb koncertet látni.

A38 hajó, március 3.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.