színház - INGMAR BERGMAN SUTTOGÁSOK ÉS SIKOLYOK

  • - ki -
  • 2010. április 15.

Zene

című művét rendezte meg Andrej Süerban a Kolozsvári Állami Magyar Színházban - színpadra vitte a filmet. Ennek kockázatáról maga is vall a műsorfüzetben - mi meg látjuk magunk előtt, a vendégjáték helyszínén, a Pesti Magyar Színház stúdióvá alakított színpadán.
címû mûvét rendezte meg Andrej Süerban a Kolozsvári Állami Magyar Színházban - színpadra vitte a filmet. Ennek kockázatáról maga is vall a mûsorfüzetben - mi meg látjuk magunk elõtt, a vendégjáték helyszínén, a Pesti Magyar Színház stúdióvá alakított színpadán. Vörös a tér, és fehérek a ruhák; fölismerjük a film atmoszféráját, noha az nem támad színpadi életre. Többszörös keret öleli körül a film történetét: Bergman éppen a filmet forgatja, vagyis olykor leállítja a jeleneteket; elõtte még Bogdán Zsolt színész meséli el, hogy õ most Bergmant játszik, majd a történetben õ alakítja az összes férfit is.

A tér egyszerre szûkös és tágas: Carmencita Brojboiu díszlete és jelmezei hatásosak - ahogy az egész elõadás is az. A színészi játék hatásra hegyezett, a világítás ugyancsak: vörös, kék, sárga fejfények válnak fénygolyókká, a mozgás, a beszéd szintén figyelemre méltó.

A haldokló Agnest Pethõ Anikó játssza, és az õ alakításába csak nagyritkán zavar bele a hatásvadászat: beleszürkül a magányos halálba. A másik jó alakítás az Annát játszó Varga Csilláé; a filmet idézõ gesztusai legalább nincsenek túlreflektálva. A Mariát játszó Kézdi Imola és a Karint játszó Kató Emõke a darabbéli és a valódi rendezõ kérésére gyakran szakítják ki figurájukat a színházi (vagy filmes) valóságból, és ez szaggatottá és némileg mesterkéltté teszi játékukat. Akárcsak Bogdán Zsoltét a többszörös szerep- és alakváltás, amely hamarosan már önmagát, vagyis az aktust helyezi elõtérbe, és nem a funkcióját. Bogdán szükségképpen kapja elõ jól bevált színészi eszköztárát, és ismétlésekkel, elrajzolásokkal közlekedik a nõk között.

Süerban rendezése végeredményben kevésbé a film súlyos mondandójára, mint inkább a színházasítás problémáira fókuszál. És ez a bravúrstikli-kísérlet ezúttal lenyomta azt, amirõl a Suttogások és sikolyok szól: a suttogásokat meg a sikolyokat.

Kolozsvári Állami Magyar Színház, Pesti Magyar Színház, március 29.

***

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.