Lemez

Szöng Dzsin Cso: Mozart

  • - csk -
  • 2019. április 21.

Zene

Sok muzsikus véli úgy, hogy Mozart az a szerző, akinek művei, bár technikai szempontból többnyire nem különösebben nehezek, zenei­leg mégis valóságos „kivégzőhelyekként” működnek, kíméletlenül leplezve le az illetéktelent, ellentmondást nem tűrő kegyetlenséggel utasítva el az avatatlan kívül­állók próbálkozásait. Egy Mozart-zongoraversenyben úgy el lehet vérezni, ahogy más darabokban soha. Ám Rudolf Serkin, Anda Géza, Maurizio Pollini, Murray Perahia, Grigorij Szokolov, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András csodás biztonsággal lépdel e művek szédítő magasságaiban. Számukra megnyílik ez a világ, feltárva előttük minden gazdagságát.

A fiatal dél-koreai zongorista, a 2015-ös varsói nemzetközi Chopin-verseny győztese, a 25 éves Szöng Dzsin Cso (Seong-Jin Cho) – Michel Béroff korábbi növendéke – nem megsemmisül, hanem megdicsőül a d-moll zongoraverseny (K. 466) és két F-dúr szonáta (K. 281, 332) megszólaltatásakor. Olyan természetesen, olyan biztonsággal játszik, mint aki saját nappalijában tesz-vesz. Hangja kristályosan cseng és fényt áraszt, ritmikája rugalmas, dallamai kecsesen tagoltak, dinamikája árnyalt – zenei kommunikációjának egésze tartalmas és felszabadultan közlékeny, méltó e művek magaslati levegőjéhez és szavakkal kifejezhetetlen filozófiájához. Muzsikálásában nincsenek túlzások, nincs magamutogatás, nincs „virtuozitás” – csak a boldogító teljesség harmóniája van. A dinamikus Yannick Nézet-Séguin vezetésével a most is nagyszerűen játszó Európai Kamarazenekar méltó társa a fiatal elhivatottnak.

Deutsche Grammophon, 2018

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.