Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Tánc: Galaktikus gerincesek (A Random Dance Company a Trafóban)

  • - siss -
  • 2001. január 11.

Zene

Alondoni Random Dance Company szofisztikált cyberbrigád. Wayne McGregor ötletadó és rendező koreografáltjai a legújabbak világából jöttek. Előadásaik által közvetlenül tapasztalható az élő, jól képzett táncosok, a virtuálisan kreált figurák, a kivetített grafikák, a kinetikus architektúra, valamint a testből és gépből materializált hangok jól működő kapcsolata. Gondolkodóba ejt, vajon hogyan lehet folyamatosan a lendület törvényeinek ellentmondva mozogni, azaz bénázni, úgy, hogy az szép legyen, és sajátos mozgásrendszerré álljon össze a szemünk előtt.
Alondoni Random Dance Company szofisztikált cyberbrigád. Wayne McGregor ötletadó és rendező koreografáltjai a legújabbak világából jöttek. Előadásaik által közvetlenül tapasztalható az élő, jól képzett táncosok, a virtuálisan kreált figurák, a kivetített grafikák, a kinetikus architektúra, valamint a testből és gépből materializált hangok jól működő kapcsolata. Gondolkodóba ejt, vajon hogyan lehet folyamatosan a lendület törvényeinek ellentmondva mozogni, azaz bénázni, úgy, hogy az szép legyen, és sajátos mozgásrendszerré álljon össze a szemünk előtt.

A technológia és az emberi test képességeinek közös határán mozgott a társulat ezúttal is, új értelmezést adva a sokat koptatott intermédia kifejezésnek, amikor a bizonyos krómozott-nikkelezett trilógia második és harmadik részét adta elő. A tánc közeli jövőjébe nyerhettünk betekintést a Sulphur 6 című etűd által, amelyben a tűz témáját járták, toporogták, táncolták körül. Lángvörös anti-tütükben, elképesztő tempóban, arccal vagy háttal a hipermodern színpadi fénytechnikának, és felfedezve az emberi test és a digitális kifejezés közös, neuralgikus pontjait. A nyújtásokkal pedig lehetőséget adva némi meditációra, illetve önhipnotizációra is, amelyet egyesek ádáz módon bóbiskolásra használtak fel.

A csoda azért mégis a levegő és föld elemekre referáló tánc-sci-fi, az Aeon című performance volt. Mármint annak, aki volt szerencsés azt a karzatról nézni, mint a király. Ipari jellegű csarnokokban, liftaknában, veseműtéten és az angyalok karában érezhette magát a befogadó. Nagyjából ebben a sorrendben. Klinikai pontossággal táncoltak, akár emlékmásaik a képernyőkön és a vásznakon. Kések voltak a nagy galaktikus vajban.

- siss -

Koreográfia: Wayne McGregor és Catherine Bennett; Claire Cunningham, Laila Diallo, Niklas Laustiola, Odette Hughes, Ben Maher, Fionuala Power

Előző cikk a rovatban Zene: Boldogult Neues Jahr (Újévi koncert Bécsben és Budapesten)
Következő cikk a rovatban Lemez: Csak a csillagok (Csókolom 2000)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.