A Színház- és Táncsátor választékában idén is a kortárs tánc kapta a legfőbb szerepet - ez szimpatikus, hiszen a zárt színházi struktúrák "szétzüllesztésének", a műfaji határok lebontásának az elmúlt húsz évben épp ez az egyik legizgalmasabb terepe.
A zord északról ebben a kánikulában sajnos nem érkeznek kartáncosok, nem tudni, miért. A négy helyszínen (Színházi Sátor, a mellette lévő Fű, Performansz Színpad és a Szabadtéri Színpad) a magyar felhozatalból a nagy kísérletezők lesznek elsősorban jelen, például a már mozdulatleltárosként elkönyvelt Off Társulat, mely Szemző Tibor zenéjére és Hód Adrienn koreográfiájára az Arborétum című darabot adja elő (augusztus 9. - Fű). Egész estét töl-tenek majd be szólóikkal, mono-mániáikkal a fiatal koreográfusok: Nagy Csilla, Réti Anna, Umniakov Nina, Pataky Klára, tehát fenyeget a nőuralom (augusztus 10. - Színházi Sátor). Itt lesz a Fővárosi Mozgó-Művek Társulata a Milánói-Vakarónival, hogy megmutassa, mi ma Budapesten az igazi intellektuális pózolás (augusztus 10. - Performansz Színpad). A merészebb, leginkább performansznak nevezhető előadásokból is lesz válogatás. A kortárs tánc valódi idiótája, Hargitay Ákos Neoposztmodern táncfantázia pár percbenÉ-je (augusztus 10. - Fű) vagy Szabó-Benke Róbert Műtétje például ilyen (augusztus 11. - Performansz Színpad).
A kortárs tánc és színház befogadó helyein is sokat és jól futott alkotók: az ünnepelt Frenák Pál-féle előadások (Fiúk, augusztus 12. - Szabadtéri Színpad; Frenák Pál/ Mariko Dance Theatre (J) augusztus 14. - Színházi Sátor), Bozsik Yvette (Miss Julie, augusztus 13. - Színházi Sátor), a POSZT által az idei legjobbnak értékelt Pintér Béla (Korcula - A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves zenés színész osztályának vizsgaelőadása, augusztus 11. - Színházi Sátor) és az új "csoda", Szabó Réka (Nylonrevü, augusztus 14. - Fű). A periferikus művészi lét különlegességét idén is a Baltazár Színház hozza be egy kabaré-előadással (Múló Rúzs - augusztus 12. - Színházi Sátor).
Hogy a félhivatalos és populáris se maradjon el, meg kell említeni a Szegedi Kortárs Balett színes, szélesvásznú Atlantiszát Juronics Tamás rendezésében (augusztus 11. - Szabadtéri Színpad) és az Állami Népi Együttes Pannon Freskók című előadását Mihályi Gábor koreográfiájával (augusztus 13. - Szabadtéri Színpad). Nélkülük a műfaj elmaszatolódott palettája nem volna érthető. Vajdai Vili sehova nem kategorizálható TÁP Színháza (augusztus 15. - Színházi Sátor) is válogat a legrosszabb darabjaiból. "A rossz színház ritka kincs" - ez az ars poeticájuk, lelkük rajta. A szereplőgárda pazar (Lázár Kati, Csányi Sándor, Nagy Ervin etc.), adjunk nekik esélyt, hátha most sikerült.
A drága importprodukciók között a japán butohszínháztól (Yukiko Nakamura) a dobkoncerttornán, a kubai artistamutatványokon (Arcipelago Circo Teatro) és a szingapúri erkölcsi tanmeséken (The Necessary Stage), keleti eunuchtörténeten át (The Finger Players) a dervistánc (Ziya Azazi: Dervish in progress) és a hipnotikus Bharatanatyam tánc alapú (Angika Dance Company: Bhakti) előadásokig sok minden megtalálható. Kiemelném a Marseille-i Nemzeti Balett La Cité Radieuse (augusztus 9. - Szabadtéri Színpad) című előadását, az egyik leginnovatívabb produkciót, amely identitás nélküli hodályokat, repülőtereket, vásárcsarnokokat vizsgál. A spanyol Marcel.lí Antúnez Roca Transpermia című etűdje (augusztus 10. - Színházi Sátor) mechatronikus, multimédiás darab. Egy koncert és egy konferencia egyvelege. Már a híre is különleges. Kubából érkezik a DanzAbierta társulat a Chorus Perpetuusszal (augusztus 12. - Színházi Sátor). "Szennyezett" táncdarab, érzékien közönyös, ahogy arrafelé ez megszokott. Egy melbourne-i kortárs cirkusz, a Circa The Space Between című show-ja (augusztus 14. - Színházi Sátor) borzolja még itt a kedélyeket; dramatizált és akrobatikus. Látszólag kilóg a sorból a portugál Mísia Drama Box című lemezbemutató koncertje (augusztus 14. - Szabadtéri Színpad), ám, aki ismeri a fado mozgalmas és mélyen drámai műfaját, az tudja, hogy vér-beli színház ez is, miként a bolgár Ivo Dimcsev Lili Handel című "Gesamtkunstwerk"-je (augusztus 15. - Színházi Sátor). Ennyit a nagy helyszínről. Színházból, perfomanszból idén a Szellemvasút nevű sátor műhelye is válogatott a "konzervatívabb" unplugged monodrámáktól a digitális és anarchikus darabokig (www.szellemvasut.hu), sőt lesz egy-két "világpremier" is. <
