mi a kotta?

Tehetséges zeneszerző

  • mi a kotta
  • 2021. február 10.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/06. hétre

„A Zeneművészeti Főiskolán folyó művészi-oklevélpályázó hangversenyeken feltűnő sikert aratott Kurtág György zongora szakos hallgató, Kadosa Pál növendéke. A Beethoven Eroica-variációk, a Bartók Szonáta, Kadosa Rapszódia és a Liszt E-dúr legenda különösen jól sikerült számai voltak hangversenyének, jól felkészült, kitűnő technikájú és nagy átélésű zongorista játékát mutatták. A Schumann g-moll szonátában és Brahms Zongoradarabjaiban (op. 76.) azonban hiányoltuk zongorajátékának kevésbé kifejező líráját. Kurtág György emellett tehetséges zeneszerző is, és kórusművei gyakran szerepelnek üzemi együtteseink műsorán.”

Éppen hetven éve, 1951-ben tudósította ekképpen a Népszava olvasóit a lap névtelenségbe burkolódzó munkatársa, aki rövid beszámolóját bevégezve oly indokoltan említette meg a bemutatkozó zongorista zeneszerzői tehetségét. Kurtág György művei azóta persze már rég nem szerepelnek üzemi együtteseink műsorán, hiszen nemhogy üzemi együttesek, de jószerint már üzemek sincsenek. A legnagyobb élő magyar komponistát azért így is jócskán akad, aki tettleg ünnepelje: most elérkező 95. születésnapja alkalmából. Az ünnep estéjén ilyesformán a BMC, az Óbudai Danubia Zenekar és a Zeneakadémia közös muzikális tisztelgésének online közvetítése elé telepedhetünk majd magunk is (Zeneakadémia, február 19., fél nyolc). Többek közt Perényi Miklós, Keller András és Várjon Dénes is pódiumra fog lépni ez alkalommal, s Kurtág három kompozíciója nyomában két kortársa, a 100 esztendeje született Szőllőssy András és a 15 éve elhunyt Ligeti György egy-egy műve is megszólal majd.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.