„Egy szép napon eljött hozzám Azancsevszkij, akit éppen akkor iktattak be a pétervári Konzervatórium igazgatói tisztségébe. Meglepetésemre felszólított, hogy vállaljam el a Konzervatórium zeneszerzés- és hangszereléstanári állását, s egyúttal a zenekari gyakorlat vezetését. Azancsevszkij elképzelése nyilvánvalóan az volt, hogy e tárgyak oktatását az én személyemben fiatal tanerővel frissítse fel. [...] Annak tudatában, hogy nem vagyok felkészülve erre a feladatra, nem adtam határozott választ, és gondolkodási időt kértem. Barátaim azt javasolták, hogy fogadjam el az ajánlatot. Valójában egyedül Balakirev volt tisztában azzal, hogy nincsenek meg ehhez a szükséges ismereteim, de ő is ragaszkodott igenlő válaszomhoz. Ő elsősorban arra számított, hogy így saját emberét juttathatja be az ellenséges Konzervatóriumba. Barátaim rábeszélése és saját tévhitem győzedelmeskedett, elfogadtam az ajánlatot.”
Így emlékezett vissza a hajdani önmagát tengerésztisztecske gyanánt említő Nyikolaj Rimszkij-Korszakov arra, hogyan is vált belőle 1871-ben professzor, s szavaiból nemcsak az üdítő önreflexió olvasható ki, de a művészeti és akadémiai élet örök jellegzetessége, a kiszorítósdi is. A tanítás közben tanuló komponista mindenesetre jó választásnak bizonyult, hisz köztudomás szerint belőle vált a zenetörténet egyik nagy hangszerelője. Erről szombaton délelőtt a Mezzo TV adását figyelve újfent meggyőződhetünk, mert ott a Mese Szaltán cárról brüszszeli előadását közvetítik majd (november 14., fél kilenc). A Dmitrij Csernyakov rendezésében színre vitt opera 3. felvonásának egy pazar részletére pedig azok is rá fognak ismerni, akik először találkoznak e dalművel: ez lesz ugyanis a nevezetes Dongó.
Rimszkij-Korszakov tanári működéséért pedig olyan tanítvány állhat örökétig jót, mint Igor Stravinsky. Tőle a Tavaszi áldozatot ajánljuk jövő szerdára: egy másik zenei tévécsatornán, a Stingray Classicán, méghozzá a Berlini Filharmonikusok 1993-as Európa-koncertjéről, amelynek karmestere Bernard Haitink volt (november 18., háromnegyed tíz).
Persze újra a négy fal közé szorultunkban ne érjük be a tévék kínálatával, elvégre van rádiónk és internetünk is! Pénteken például két kedvenc szimfóniánkat is közvetíteni fogja a Bartók Rádió: Mahler IV. szimfóniáját Vladimir Jurowski januári berlini koncertjéről, majd Beethoven Eroicáját 1966-ból, Rafael Kubelik és a Bajor Rádiózenekar müncheni hangversenyéről (november 13., kettő óra, illetve fél nyolc). A netről meg válasszunk egészen friss konzerveket a Metropolitan Opera kínálatából (www.metopera.org)! A hétvégén ugyanis két kortárs angolszász operára is rálelhetünk majd: szombat éjféltől Philipp Glass Akhnatenjére tavalyról, illetve vasárnaptól Thomas Adès Öldöklő angyalára 2017-ből. Mindkét előadás színpadi értelemben is káprázatos volt: a Buñuel-film operaváltozatában az énekesi összjátékot kommendáljuk sietve olvasóink figyelmébe, míg az előbbi napon a kontratenor Anthony Roth Costanzóé legyen majd a figyelmünk java.
