Lemez

The Weeknd: Kiss Land

  • - greff -
  • 2013. október 26.

Zene

Két évvel ezelőtt az akkor még csak a művésznevén ismert Abel Tesfaye egész hihető választ adott arra a bizonyára sokak tudatát égető kérdésre, hogy vajon milyen zenét játszana Michael Jackson, ha 1958 helyett három évtizeddel később jön a világra, és már a tinédzseréveiben átesik egy masszív crackfüggőségen.

Három mixtape-en szétszórt, különös dalaiban Tesfaye magányos, hideg, fényhiányos szerzeményeket burkolt be érzéki, jackós falzettel, az előadásmód mártírpózait és a vallomások gátlástalanságát pedig kimagasló dallamokkal és eredeti hangképekkel sikerült inkább többé, mint kevésbé ellensúlyoznia.

A Kiss Landen, amelyet Weeknd az első igazi nagylemezének tart, nem sok minden változott, legföljebb a zene szövete lett egységesebb és némiképp múltízűbb, hiszen az alapok olyanok, mintha egy John Carpenter-díszdoboz hangsávjait zsákmányolta volna ki hozzájuk a mester. A hangulatos horror/sci-fi zenéket a változatosság parancsára süketen, de azért elég izgalmasan újraíró popszámokban Tesfaye a mérsékelten lelkesítő tematikát ("a pénz és a hírnév nem boldogít, csak a szerelem - a nők azonban igen csalfák") ismét ügyesen képes figyelemre méltóvá formálni a hol lenyűgöző, hol arcpirító leplezetlenséggel, de a sötétkék szövetből kidomborodó slágert, vagy legalább egy igazán halálos refrént ezúttal nem sikerült összehoznia. Emiatt a Kiss Land az első körben akár kudarcnak is tűnhet, pedig ha ráfordítjuk az időt, rengeteg finom részletre bukkanhatunk e színeiben ismerős, formáiban eredeti mélyvilágot járva.

Universal, 2013

alá

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.