HANGADÓ - Interjú

„Tiszta perzsavásár”

Marie-Ange Petit ütőhangszeres művész

Zene

Sokféle hangszerének komoly szakembere, kutat, zenél, néha táncol is a színpadon. Imád barkácsolni, ami ehhez a sokszínű hangszerparkhoz szerinte elengedhetetlen. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy a historikus ütőhangszerjátékhoz nem elég jól ütni.

Magyar Narancs: Egy ütőhangszeres hölgy eleve ritka jelenség, az meg különösen, hogy historikus ütőhangszereken játsszon. Hogyan alakult ez így?

Marie-Ange Petit: Először szaxofont tanultam – ezért sokat kellett harcolnom, mert akkor még nem vettek föl nőket erre a hangszerre –, ami nagyon fontos volt ahhoz, hogy a frazeálást megtanuljam, hogy a dobolás ne csak üres ritmus legyen. Gyerekkoromban már játszottam üstdobon, kisvárosi fúvószenekarokban – harmonies municipales-ban –, a szabadtéri kis pavilonokban. A régi hangszerekhez Jean-Claude Malgoire, a historikus barokk játék egyik előfutára juttatott el. Malgoire faütőket adott, csodálkoztam is, de meggyőzött, mert a barokkban nagyon fontos a jól hallható, világos ritmus az állati bőrökön.

MN: Hányféle üstdobon játszik?

MAP: Nagyjából harminc saját különböző modellem van, kicsik, nagyok, sárgaréz, vörösréz, van Dresden típus a romantikus zenéhez, vannak eredeti francia hangszereim a 18. századból, vannak német és osztrák üstdobjaim, és így tovább. Nemsokára egy Bee­thoven-darabot veszünk fel Philippe Herreweghével, oda Wunderlichet viszek, mert az jobban bírja az utazást: ezek nagyon érzékeny hangszerek, a kamionban éjjel megfáznak, nappal melegük van.

MN: Mindenhova vinnie kell a hangszereit, helyben nem lehet bérelni?

MAP: Ritkán van helyben megfelelő hangszer. Ha jól tudom, Budapesten is csak egy historikus üstdobpár van, de az érthető módon nem mindig elérhető.

MN: Melodikus ütőhangszereken is játszik – marimbán, xilofonon?

MAP: Egy lemezen, amelyen haláltánc-feldolgozások voltak, játszottam egy úgynevezett Stroh­fiedelen; ez lényegében egy szalmacsomókra helyezett cimbalom, amelyet fakanalakkal szólaltatnak meg. Ennek nagy felfutása volt a 19. században, bár sokkal régebbi hangszer, de egy Josef Gusikow nevű zsidó klezmermuzsikus akkor nagyon népszerűvé tette. Saint-Saëns és Mendelssohn is írt rá darabot.

MN: Mit jelent az, hogy historikus ütőhangszer? Ebbe a kategóriába is beletartozik minden, amit ütni lehet, a cintányér, a háromszög, a rumbatök, gong, a csörgődob és a többi?

MAP: Az, hogy historikus, mindent jelenthet, a paleolitikumtól 2020-ig. A historikus megközelítés azt jelenti, hogy amennyire lehet, megközelítjük azt a hangzást, amilyent az adott zeneszerző akart. Hogy miért játsszak valamit Strohfiedelen, amikor az már rég elavult? Azért, mert Saint-Saëns ezt a hangzást akarta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.