HANGADÓ - Interjú

„Tiszta perzsavásár”

Marie-Ange Petit ütőhangszeres művész

Zene

Sokféle hangszerének komoly szakembere, kutat, zenél, néha táncol is a színpadon. Imád barkácsolni, ami ehhez a sokszínű hangszerparkhoz szerinte elengedhetetlen. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy a historikus ütőhangszerjátékhoz nem elég jól ütni.

Magyar Narancs: Egy ütőhangszeres hölgy eleve ritka jelenség, az meg különösen, hogy historikus ütőhangszereken játsszon. Hogyan alakult ez így?

Marie-Ange Petit: Először szaxofont tanultam – ezért sokat kellett harcolnom, mert akkor még nem vettek föl nőket erre a hangszerre –, ami nagyon fontos volt ahhoz, hogy a frazeálást megtanuljam, hogy a dobolás ne csak üres ritmus legyen. Gyerekkoromban már játszottam üstdobon, kisvárosi fúvószenekarokban – harmonies municipales-ban –, a szabadtéri kis pavilonokban. A régi hangszerekhez Jean-Claude Malgoire, a historikus barokk játék egyik előfutára juttatott el. Malgoire faütőket adott, csodálkoztam is, de meggyőzött, mert a barokkban nagyon fontos a jól hallható, világos ritmus az állati bőrökön.

MN: Hányféle üstdobon játszik?

MAP: Nagyjából harminc saját különböző modellem van, kicsik, nagyok, sárgaréz, vörösréz, van Dresden típus a romantikus zenéhez, vannak eredeti francia hangszereim a 18. századból, vannak német és osztrák üstdobjaim, és így tovább. Nemsokára egy Bee­thoven-darabot veszünk fel Philippe Herreweghével, oda Wunderlichet viszek, mert az jobban bírja az utazást: ezek nagyon érzékeny hangszerek, a kamionban éjjel megfáznak, nappal melegük van.

MN: Mindenhova vinnie kell a hangszereit, helyben nem lehet bérelni?

MAP: Ritkán van helyben megfelelő hangszer. Ha jól tudom, Budapesten is csak egy historikus üstdobpár van, de az érthető módon nem mindig elérhető.

MN: Melodikus ütőhangszereken is játszik – marimbán, xilofonon?

MAP: Egy lemezen, amelyen haláltánc-feldolgozások voltak, játszottam egy úgynevezett Stroh­fiedelen; ez lényegében egy szalmacsomókra helyezett cimbalom, amelyet fakanalakkal szólaltatnak meg. Ennek nagy felfutása volt a 19. században, bár sokkal régebbi hangszer, de egy Josef Gusikow nevű zsidó klezmermuzsikus akkor nagyon népszerűvé tette. Saint-Saëns és Mendelssohn is írt rá darabot.

MN: Mit jelent az, hogy historikus ütőhangszer? Ebbe a kategóriába is beletartozik minden, amit ütni lehet, a cintányér, a háromszög, a rumbatök, gong, a csörgődob és a többi?

MAP: Az, hogy historikus, mindent jelenthet, a paleolitikumtól 2020-ig. A historikus megközelítés azt jelenti, hogy amennyire lehet, megközelítjük azt a hangzást, amilyent az adott zeneszerző akart. Hogy miért játsszak valamit Strohfiedelen, amikor az már rég elavult? Azért, mert Saint-Saëns ezt a hangzást akarta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.