Interjú

„Másnap egész másképpen játsszuk”

Uri Caine zongorista

Zene

A New York-i jazzélet meghatározó alakja nem törődik a klasszikus zenét és az improvizatív jazzt elválasztó felfogással. Bartók-darabokból összeállított műsorát, amelyet korábban letiltottak az örökösök, most a Müpában adta elő a Bartók Tavasz című rendezvénysorozat koncertjén.

Magyar Narancs: Hányszor kellett elmondania, hogy miért szabad, sőt érdemes a klasszikusokat feldolgozni?

Uri Caine: Egy ideje ebben utazom. De amikor kezdő voltam, nem gondoltam, hogy ezt fogom csinálni. Philadelphiában nőttem fel, ott tanultam zenét. Tisztában vagyok vele, hogy sokaknak nem tetszik, amit csinálok, de vannak, akik valamiért mégis szeretik. A zenészeknek biztosan nagy kihívás. Rákényszeríti őket, hogy mélyen megértsék az adott zenét, és ez kiindulópont lehet az improvizációhoz. Tanulmányozás közben érti meg az ember, hogy milyen folyamatok zajlanak a mélyben, és utána másképp gondolkodik a zeneszerzőről, de még a saját szerzeményeiről is. Ezt a tanulást nagyon élvezem. Persze szeretem a saját szerzeményeimet is játszani, másoknak is komponálok, több mindent csinálok párhuzamosan.

MN: Csak az improvizáció tesz különbséget a két, sokszor szembeállított világ között? Hogy az egyiket kottából játsszák, a másikat nem?

UC: Az a különbség, ahogy általában a klasszikus zenészek játsszák a darabot. Még amikor olyan helyzetben vannak, hogy improvizálhatnának például egy kadenciát egy versenymű végén, akkor is valaki más kadenciáját játsszák újra. Ez a felfogás mást hoz az előadás módjában. A különböző zenék különböző improvizációkat hívnak elő, és néha nagyon is nehéz megtalálni a megfelelőt. Az ember kísérletezik, mert egy adott zenét ad elő, miközben igyekszik megtalálni a megfelelő kifejezést. Lássuk, hogyan szól például, ha a zenekarnak ez a része játssza a darabot, egy szólista pedig improvizál. Aztán megfordítjuk a szerepeket, megkeressük, hogy hol térjünk vissza a darabhoz. Amikor zenét tanultam, megmutatták, hogyan kell bebop stílusban improvizálni. Sokféle zenét játszottam akkoriban, ebben éltem, és minden hagyományt nagyon komolyan el akartam sajátítani. Azt láttam, hogy mások választották el ezeket a dolgokat, de számomra mind ugyanarról szólt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.