mi a kotta?

Végjáték a Rajna partján

  • mi a kotta
  • 2019. október 26.

Zene

„Úgy gondoltam, hogy már meg lehetne és meg is kellene jelennie annak, aki korunkat a legmagasabb rendű kifejezési formában, tökéletes módon szólaltatja meg, tehát olyan valakinek, akinek a művészete nem fokról fokra bontakozik ki, hanem Minervához hasonlóan teljes vértezetben pattan ki Kronos fiának fejéből. És most elérkezett hozzánk az a művész, akit annyira vártunk: olyan ifjú, akinek bölcsőjénél egyformán őrködtek gráciák és héroszok. A neve – Johannes Brahms… Ha varázspálcáját arra fordítja majd, ahol a tömegek – a kórus és a zenekar – neki kölcsönzik erőiket, úgy még sok csodára ébredő tekintetet vethetünk szellemvilágunk titkaiba.” Így írt Robert Schumann nevezetes, 1853. október 28-án megjelentetett cikkében a Neue Zeitschrift für Musik hasábjain arról a húszesztendős fiatalemberről, aki alig pár héttel korábban, szeptember 30-án lépte át a Schumann házaspár düsseldorfi otthonának küszöbét. Brahmsot meglátni és fölfedezni tehát egy pillanat műve volt Robert és egyszersmind Clara számára, jóllehet az idézetben olyannyira felmagasztalt ifjú kolléga ekkor még ka­ma­­raművekkel is alig rendelkezett, és még jó idő kellett számára, amíg a „tömegek” felé fordult. Így bizony még azok a kompozíciók is a jövő méhében rejlettek, amelyeket szombat este Baráti Kristóf, Gulyás Márta és a gordonkás Gustav Rivinius közös kamarázása kínál majd a közönségnek: Brahms első hegedű-zongora és második cselló-zongora szonátája, valamint 2. (C-dúr) zongoratriója (Zeneakadémia, szeptember 28., fél nyolc).

Mi tagadás, ezt az egzaltáltan lelkes, habár a későbbiek ismeretében korántsem megalapozatlanul bizakodó Brahms-méltatást többé-kevésbé már Schumann drámai összeomlásának előjátékához szokás számítani, jóllehet, a Rajnába ugrástól az endenichi intézetig elvezető, gyors ütemű végjáték okairól és pontos jellegéről máig vitatkoznak a zene- meg az orvostörténészek. „Csodálatosan szép zenét hall” – ez volt a zeneszerző hallucinációkkal tarkított betegségének egyik átmeneti tünete, és összehasonlíthatatlanul megnyugtatóbb körülmények között ilyesmit mi is észlelhetünk majd vasárnap este. Akkor ugyanis a MÁV Szimfonikus Zenekar éppen Schumann-műveket fog játszani: a Genovéva-nyitányt és az a-moll zongoraversenyt, valamint mellettük ráadásként egy Sibelius-szimfóniát a pályája elején álló fiatal karmester, Hontvári Gábor vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 29., fél nyolc).

A billenékeny lelki egyensúlyú és törékeny egészségű mester után következzen a zenetörténet egyik legstrammabb maestrója: Giuseppe Verdi. Neki az Óbudai Danubia Zenekar és Eckhardt Gábor szentel az új szezonban portrésorozatot, melynek első estéje elnyomott, lázadó és könyörgő operakórusokat ígér, méghozzá a Nemzeti Énekkar közreműködésével (BMC, szeptember 28., hét óra). S innentől immár dicstelen futólépésben ajánljuk egyrészt a 84 esztendős Frankl Péter és a Budapesti Vonósok közös Beethoven-koncertjét (Zeneakadémia, szeptember 30., fél nyolc), valamint az október első operaénekes sztárvendégét, Rolando Villazónt (képünkön), aki másfél év elteltével dalesttel tér majd vissza a Müpába (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.