rés a présen: Mi a Bartók Plusz Operafesztivál története?
Kesselyák Gergely: Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója, aki már ’93-ban bevezette a színházában az operát, felkérte 2000-ben Müller Péter Sziámit, hogy a több fesztiválpróbálkozás után találjon ki valamit. Ő pedig azt mondta, hogy legyen operafesztivál, ha már itt van az ország legfiatalabb operatagozata és zenei igazgatója az én személyemben. Komoly megvalósíthatósági tanulmányt is tett az ötlet mögé, ami arról szólt, hogy egy identitását vesztett iparvárosnak valami kulturálisan nagyon különbözőt kell nyújtania. Az elmúlt tíz évben a volt iparterületek rekultivációja ilyen módon világtrend lett.
rap: Mi volt az alapvető elhatározás?
KG: Az elejétől fogva totális városi fesztivált szerettünk volna, hogy azok is részesüljenek a fesztiválhangulatból, akik nem érdeklődnek a műfaj iránt. Ezért mindig is voltak off programok, amelyek valamilyen módon mégis az opera felé orientálták a lakosságot.
rap: Miért Bartók a névadó?
KG: Bartók-fesztivál sehol a világban nem volt, úgyhogy Sziámi ezt találta ki. De, mivel Bartók egyetlen operát és két táncjátékot komponált, erre a háromra nyilván nem lehetett alapozni, ezért lett a „Plusz” szó a fesztivál nevében egy ideig, és általában egy zeneszerző vagy egy irányzat társult hozzá. Bekerültünk a nemzetközi vérkeringésbe, ahogy terveztük, de kevés saját produkciót hoztunk létre.
| ||
rap: Mi változott később?
KG: Az első három év után Budapestre szerződtem az Operába, aztán visszahívtak, és a 2012-es fesztivál már ismét a vezetésem alatt szerveződött. Megfogalmaztam egy kiáltványt, mely arról szólt, hogy a kortárs közönség számára kortárs operákat kell írni, különben elhal a műfaj. Felhívást adtunk ki, hogy a zeneszerzők hozzanak létre új népoperát, ami egyesíteni tudja a mai musicalek népszerűségét a magas esztétikai elvárásokkal. Egyébként a világ zenealkotóinak 95 százalékában él ez a vágy, de senki nem mondja ki. Van még a klasszikus operák újszerű rendezése is, ami áthidaló megoldás, míg nem merünk új műveket írni. Négy éve van operaíró versenyünk és mutatunk be olyan műveket, amelyek a 20. századból is a jövőbe mutatnak.
rap: Idén mi lesz a fő irány?
KG: 2012 óta nincs más tematika. Ennek értelmében idén számomra a legfontosabb, hogy az operaversenyünk nyertes darabját, Alvin Fries Nora című művét bemutatjuk június 20-án. Külön büszkeség, hogy a szerzőnek egy másik operáját a bécsi Staatsoper mutatja be a következő szezonban. Eötvös Péter személyes jelenléte szintén sokat jelent nekem, ő volt az operaversenyünk zsűrijének elnöke és nálunk lesz Az aranysárkány című operájának a magyarországi bemutatója is június 16-án. Idén is lesz természetesen Bartók, mégpedig A kékszakállú herceg vára június 19-én, Hamar Zsolt érdekes színrevitelében, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral.
Az est második felében különleges összművészeti élményben lehet része a közönségnek Szkrjabin utolsó zenekari műve, a Prometheus kapcsán, amelyben egy fényorgonaszólam is megjelenik. Elővesszük a ma is érvényes Puccinit, június 15-én a Bohémélet lesz műsoron Hábetler András rendezésében, teljes nagyzenekarral és egy animációs filmmel a háttérben. Hagyományosan lesz „Ezrek operája” – ez abból áll, hogy a fesztivál hete alatt a város különböző pontjain felkészítjük a közönséget egy slágeropera befogadására.
| ||
A Parasztbecsület lesz az idei bemutató június 21-én egy különleges helyszínen, a Kálvária dombon. Operagálával kezdünk, és azzal fejezzük be a műsort, az előbbi nekem, az utóbbi a közönségnek a szívügye. Az Operaház zenekarát vezénylem június 14-én. A június 23-i záró gála pedig abszolút ziccer, három tenor – Galeano Salas, Horváth István, Mihail Mihajlov – énekli népszerű szerzők művét. Bősze Ádám stand upját és Igudesman & Joo különleges műsorát is meg kell említenem, valamint lesz szabadtéri színpad és pódium, ahol június 14. és 23. között ingyenes zenei műsorokat hallgathat a közönség.
rap: A fesztiválon kívül hol találkozhatunk veled az évadban?
KG: Az utolsó Parasztbecsület/Bajazzók előadást vezénylem az Erkel Színházban április 28-án. Május 14-én a Müpában van egy Rachmaninov- és Berlioz-hangversenyem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és Énekkarával. A Kamaravirtuózok c. televíziós műsorban pedig zsűrizek. Puccini Triptichonját vezénylem a szezon végén az Erkelben június 3-án és 4-én. A Bartók Operafesztivál után pedig Szegeden az Aidát rendezem a Dóm téren.
