Vörösök ibolyakékben - Rammstein: Rosenrot (lemez)

  • - szami -
  • 2005. december 15.

Zene

A német zeneipar első számú exportcikkének számító Rammstein az 1993 óta járt útjáról a Rosenrot kedvéért sem volt hajlandó letérni.

A német zeneipar első számú exportcikkének számító Rammstein az 1993 óta járt útjáról a Rosenrot kedvéért sem volt hajlandó letérni. Az új lemez így nagy biztonsággal hozta a korábbiak (Herzeleid, 1995; Sehnsucht, 1997; Mutter, 2001; Reise, Reise, 2004) nyomán kiérlelődött műfaji összetettséget és színvonalat. A keletnémet területről Berlinbe költözött zenekar érezhetően nem vágyott többre, mint a maga által teremtett indusztriális elektrometál újbóli markáns felmutatására. Ez sikerült is - a védjegyként is beillő stílusmixet klinikai tisztaságúvá finomították. Ugyanakkor éppen ennek köszönhető, hogy a zene sajnos sterillé és rugalmatlanná vált. A többnyire metált sikító gitárokat (Richard Z. Kruspe-Bernstein és Paul Landers) persze most is simán, csuklóból csitítja Flake Lorenz (billentyűk), de ezt már a megszokás és a rutin teszi, kerülve mindenféle virtuózkodást. A tizenegy darabból álló Rózsavörös egészében úgy hat, mintha minden effektet előre lekottáztak volna. A (szokás szerint német nyelvű) dalszövegek is elsőre közérthetők. Ugyanakkor eléggé vicces is, amikor az inkább narrátor, mint énekes Till Lindemannt olyanokat ordaskodik bele a mikrofonba, hogy a "Mély kutakat kell megásni / Ha az ember tiszta vizet akar" (Rosenrot), illetve hogy "Ha bűn nélkül éltek / Egymásnak szépen kezet nyújtotok / Ha nem sandítgattok a Nap felé / Eljátsszuk nektek a dalt" (Ein Lied).

Ettől még persze prímák az ütemek, és a zúzósabb részeknél is be-bebillen az ember feje, ha például a buszmegállóban gyáván nem vállalja be a léggitározást. Tényleg, zeneileg szinte minden oké, csak az érthetetlen, hogy ahhoz a nyamvadt kottapapírhoz miért ragaszkodtak mind a hatan olyan extrém módon. Ettől annyira precízek a be- és kilépő akkordok, hogy Karl Bartos és a Kraftwerk hozzájuk képest műkedvelő impresszionista.

Nem kétséges, hogy a koncerteken majd megint lefőzik horrorisztikus show-ban, tűzesőben és más pirotechnikában Marilyn Mansont is, de ettől még ez a stúdiólemez hideg, kilúgozott, és az életszerűségnek még az illúziójától is elmaradt. Pont olyan a Rosenrot, mint az ibolyakék jégbe fagyott atomjégtörő és a tóparton álló téli Disney-palota. Az előbbi kép a CD külső, utóbbi a belső oldalára került.

Universal, 2005

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.