Wellnesskezelés - Washed Out: Paracosm

  • - minek -
  • 2013. szeptember 8.

Zene

Ernest Greene (Perry, Georgia) talán maga sem gondolta, hogy valóságos műfajt teremt első, szó szerint hálószobapopszámaival, melyeket hamar bezsuppoltak az önmagában is homályos karakterű chillwave kategóriába. Ám Greene-t ez cseppet sem zavarta, amikor két évvel ezelőtt elkészítette Within and Without című, elegánsan melankolikus, hetvenes évekbéli r&b-ből, nyolcvanas évekbéli szinti- és dreampopból, no meg shoegazer pszichedéliából összerakott albumát. A chillwave-ként definiált, kicsit lo-fi és erősen nosztalgikus érzés azóta tovább oldódott: új albuma például egyenesen kicsattan az idilli, bár kétségtelenül nem e földről való, szinte bukolikus hangulatoktól.

false

Ehhez Greene telerakta az albumot klasszikus analóg szintihangokkal (mellotron!), és nekilátott vidám, megkapó melódiákba csomagolt, pofonegyszerűnek tűnő dalocskákat alkotni, melyek azonban az ő valószínűtlenül naiv előadásában, kissé puritán hangján szinte fényt kapnak. Ez itt tényleg álomból és szintetikus hangokból összerakott, igazi, tüneményes popzene, amit azért kellően vastag rétegekben borítanak a hullámokban érkező, szinte simogató hangok. A mesterségesen előidézett lebegés most már nem bizonytalanságot sugall, hanem valami homályosan értett jóérzést: otthoni, csináld magad wellnesskezeléshez kötelezően ajánlott! Néha csak az elringatás a cél (It All Feels Right), de a pszichedelikus country Don't Give Up, a tökéletes szinti-soul All I Know vagy a kései Cocteau Twinst megidéző Paracosm és All Over Now pontosan mutatja, mekkora stílvirtuóz is a mi Ernest barátunk.

Weird World/Neon Music, 2013; Washed Out október 25-én lép fel az Electronic Beats fesztiválon.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.