web - LAUDATOR

  • - urfi -
  • 2010. január 7.

Zene

A budai Várban, a Tárnok utca 1. szám alatti ház előtt biztosan elsétált már az ország apraja-nagyja az utóbbi 250 évben.
A budai Várban, a Tárnok utca 1. szám alatti ház elõtt biztosan elsétált már az ország apraja-nagyja az utóbbi 250 évben. Tán még a kapu feletti vésett feliraton is sokak szeme megakadt. De a latin "kronografikon" fordítására már kevesen vállalkozhattak. Pedig. "E számunkra borzalmas korban, / Számodra pedig, Buda, e borzalmas esemény idején / A kioltott fény visszatér". Készült 1795-ben, Martinovicsék kivégzésének évében. Innentõl már lehet képzelegni, hogy a tulajdonos, Palkovics András tisztifõorvos mire utalhatott: romantikus, lázadó gesztus-e a latin szöveg, vagy ellenkezõleg, alamuszi dörgölõzés a "fényt visszahozó" osztrák rendõrállamhoz?

Azért zanzásítom az egyik bejegyzését, mert bemondásra úgyse hinné el senki, hogy a "latin nyelvmûvelõ, nyelvápoló blog" nemcsak precíz és informatív munka, hanem meglepõen üdítõ és izgalmas olvasmány is. (Nem hiába lopnak innen nagy kedvvel televíziós mûsorszerkesztõk.) A két éve nagyjából heti rendszerességgel frissülõ oldal majdnem kizárólagos szerzõje, a személyazonosságát szemérmesen õrzõ G. d. Magister a klaszszikus ismeretterjesztés (például filmvászonra kívánkozó életutak) mellett szívesen foglalkozik apróságokkal (mondjuk egy 18. századi Ovidius-kiadás tulajdonosi bejegyzéseivel), de fõleg kritizál: leteremti a facebook latin nyelvû változatát, a blog anyaoldala, az Index slendriánságaival pedig külön rovat foglalkozik.

Itt is jól látszik, hogy nem nagyon látunk túl a 20. századon: mikor Gyurcsány képét utólag törölték egy szegedi albumból, az ötletes magyar sajtó bolsevik módszereket kiált. Aztán jön a Laudator, és döbbenetes példákon keresztül elmagyarázza, mi is az a "damnatio memoriae", majd egy kommentelõ rögtön figyelmeztet, hogy a múlt kiretusálása nem a rómaiaknál kezdõdött, hanem Egyiptomban, úgy ötezer évvel ezelõtt. Valahogy így kellene mûködnie a demokratikus nyilvánosságnak.

http://laudator.blog.hu/

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.