web - LAUDATOR

  • - urfi -
  • 2010. január 7.

Zene

A budai Várban, a Tárnok utca 1. szám alatti ház előtt biztosan elsétált már az ország apraja-nagyja az utóbbi 250 évben.
A budai Várban, a Tárnok utca 1. szám alatti ház elõtt biztosan elsétált már az ország apraja-nagyja az utóbbi 250 évben. Tán még a kapu feletti vésett feliraton is sokak szeme megakadt. De a latin "kronografikon" fordítására már kevesen vállalkozhattak. Pedig. "E számunkra borzalmas korban, / Számodra pedig, Buda, e borzalmas esemény idején / A kioltott fény visszatér". Készült 1795-ben, Martinovicsék kivégzésének évében. Innentõl már lehet képzelegni, hogy a tulajdonos, Palkovics András tisztifõorvos mire utalhatott: romantikus, lázadó gesztus-e a latin szöveg, vagy ellenkezõleg, alamuszi dörgölõzés a "fényt visszahozó" osztrák rendõrállamhoz?

Azért zanzásítom az egyik bejegyzését, mert bemondásra úgyse hinné el senki, hogy a "latin nyelvmûvelõ, nyelvápoló blog" nemcsak precíz és informatív munka, hanem meglepõen üdítõ és izgalmas olvasmány is. (Nem hiába lopnak innen nagy kedvvel televíziós mûsorszerkesztõk.) A két éve nagyjából heti rendszerességgel frissülõ oldal majdnem kizárólagos szerzõje, a személyazonosságát szemérmesen õrzõ G. d. Magister a klaszszikus ismeretterjesztés (például filmvászonra kívánkozó életutak) mellett szívesen foglalkozik apróságokkal (mondjuk egy 18. századi Ovidius-kiadás tulajdonosi bejegyzéseivel), de fõleg kritizál: leteremti a facebook latin nyelvû változatát, a blog anyaoldala, az Index slendriánságaival pedig külön rovat foglalkozik.

Itt is jól látszik, hogy nem nagyon látunk túl a 20. századon: mikor Gyurcsány képét utólag törölték egy szegedi albumból, az ötletes magyar sajtó bolsevik módszereket kiált. Aztán jön a Laudator, és döbbenetes példákon keresztül elmagyarázza, mi is az a "damnatio memoriae", majd egy kommentelõ rögtön figyelmeztet, hogy a múlt kiretusálása nem a rómaiaknál kezdõdött, hanem Egyiptomban, úgy ötezer évvel ezelõtt. Valahogy így kellene mûködnie a demokratikus nyilvánosságnak.

http://laudator.blog.hu/

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.